Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,282 ság hetenkint kenyérre egy véka búzát adni vagg azt megfizetni minden pörpatvar nélkül. A malompornak harmada a mestert illeti meg. A kővágásra három köpőczénél többet senki se merészeljen önteni. XVI. Ha valamely munkát meg kell becsülni, ezt a czéhmester tudta nélkül senki se tegye, hanem csak akkor, ha a czéhmester erre kiküldi, a mikor a munkát lelkiismeretesen és személyválogatás nélkül tartozik megbecsülni. A ki az ily becsülésre kiküldetik, az ezért helyben huszonöt pénzt, vidéken pedig egy forintot kap. A mely mester más mesternek a legényét elhitegeti, az első esetben két forintot, második esetben három forintot, harmadik esetben pedig egy mesterebédet tartozik adni. Minden esztendőben Szt. Mihály napja előtti és utáni két hét alatt köteles a mester gazdájának kijelenteni, hogy továbbra is a malomban akar-e maradni vagy nem; úgyszintén a gazda is tartozik azon idő alatt a mesternek kijelenteni, hogy megtartja-e tovább is a malomban vagy nem. Ha a mester megmarad a malomban, akkor erre gazdájának tartozik kezet adni, mely kézadást a gazda Szt. István napja táján erősítsen meg. XVII. A mely mestert vagy legényt lopáson, paráznaságon vagy akárminemü latorságon kapnak, azt a malomból és a czéhből ki kell dobni s büntetés végett az elöljáróságnak átadni. Ha valamely őrlető a mesterre valami gonoszságot fogna és azt nem tudná bebizonyítani, az olyan embernek Esztergom vármegyében levő összes malmokban nem szabad őrőlni ; a mely mester pedig őröl neki, az büntetésül négy forintot fizet. Ha pedig az őrlető be tudja bizonyítani, hogy a mit mondott a mesterre, az igaz, akkor azon mestert a czéh érdeme szerint büntesse meg minden elnézés nélkül; ha a vétek nagyobb, akkor a föntebbi módon bűnhődjék. A mely mester ördöngösséggel az őrletőt magához csábítja s reá bizonyodik, azt a hatóság kezébe kell adni büntetés végett. Hasonlóképpen ha valamely gazda vagy mester a sütőknek pénzt ad a végből, hogy ezek az őrletőket hozzájok küldjék őröltetni, akkor azon pénzt a czéh lefoglalhatja. XVIII. A mely molnármesternek a fia a czéhbe akar állani, az tartozik egy remekmunkát készíteni s egy fél mesterebédet adni. Ugyanezzel tartozik azon mesterembernek a fia vagy legénye is, a ki valamely czéhbeli meghalt mesternek az özvegyét vagy pedig leányát nőül veszi. Ha pedig valamely meghalt mesternek az özvegye vagy leánya a czéhbe akar állani, akkor azok keressék fel a czéhet s kérjék, hogy elnézéssel legyen irántok. A fél mesterasztalért husz forintot tartoznak letenni. XIX. Ha valamely molnárlegény megbetegszik, gazdája egy hétig tartozik .gondját viselni. Ha egy hétnél tovább marad beteg, akkor, ha nincsenek rokonai, fogadjon melléje embert, kit a czéh fizet; ha pedig meghal, tisztességesen el kell temetni s amije marad, az, ha nincsenek rokonai, a czéhé legyen. Ha valamely mester nehéz betegségbe esik, a czéh tartozik melléje két mesterembert rendelni, hogy gondját viseljék. XX. A czéhmester köteles minden esztendőben egyszer az alatta álló mestereket és legényeket meglátogatni, vizsgálni azok állapotát s meginteni őket, ha valami fogyatkozást talál, hogy panasz ne érje, mert akkor a büntetést érdeme szerint el nem kerüli. A czéhmester ezen látogatásai alkalmával ne követeljen a mesterektől olyan ételeket és italokat, melyek azok keresetéből ki nem telik, hanem elégedjék meg azzal, a mit a mester állapotához képest kiállíthat, akár ételből, akár italból. A malmokat minden évben egyszer a nagygyűlés előtti két hét alatt a czéhmester köteles meglátogatni, a három kántorban pedig az, a kit rendel. Ilyenkor a malom minden részét meg kell vizsgálni. Kőpad hiillajtásért a mester gondatlansága miatt ötven pénzt fizet,, hasonló-