Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,281 a nagy kerék fogazásáért fél szapu búzát; a kicsiny fogazásáért és a nagy korong orsózásáért szintén fél szapu búzát; kis gerenda csinálásáért egy forintot; a külső nagy ászoktól ötven pénzt s ételt, a belső nagy ászoktól pedig, ha maga fájából készíti, ötven pénzt; egy pár belső kis ászoktól huszonöt pénzt; nagy gerendelytől két forintot; egy lisztszekrénynek (paraszt őrlésre) az uraság fájából való elkészítéseért ötven pénzt asztalos módjára, csappal való elkészítéséért pedig egy tallért ; ha pedig szitához csinál az uraság fájából garatot parasztul — két forint jár. A czölöpnek megcsinálásáért három forintot s ugyanannak leveréseért hat forintot kap, vagy ha ételt is kap, négy forintot; szegnek csinálásáért ötven pénzt, leveréseért pedig három forintot s ételt kap; patakon való fölül csapó vizikeréknek minden singjától egy-egy tallért, a Garamon, Ipolyon és valamely erős folyású patakon levő malom vizikerekének minden singjától pedig egy forintot; patakon levő vashíd csinálásáért szintén egy forint jár. XIII. Minthogy a mesterség halad s az ember naponként új dolgot gondol ki, hogy tehát a mester az ő ügyességének hasznát vegye, bére annál jobb legyen, minél ügyesebb munkát végez. A molnármesterségen kivül egy molnármester sem tartozik az uraságnak valami más munkát végezni; ha pedig kényszerítenék őt, akkor tartozik ezt a czéhnek bejelenteni, s az az ő részén fog állani. XIV. Ha valamely molnármester ezen városba jön lakni s itt mester akar lenni s a czéhbe beállani, hogy megtudják, hogy milyen életű ember s hogy, mikor a próbát le akarja tenni, a czéh választ tudjon neki adni, szükséges, hogy tanuló- és nemzetséglevele legyen, s kimutassa, hogy kitanult molnármester. Ezután a czéhnek tizenkét forintot kell letennie s azonkívül még egy ebédet is adnia a mestereknek. Ha pedig mesterlegény jön és mesterré akar lenni, tanuló- és nemzetséglevelét szintén tartozik előmutatni, a próbán pedig egy új szárazkereket kell tisztességesen megkötnie vagy mást elvégeznie, a mit a czéh elébe ad. Ha a próbán valami hibát követ el, a czéh ezért szokás szerint büntesse meg; ha pedig a próbát kiállotta, a czéhnek a szükségletek fedezésére szintén tizenkét forintot tartozik letenni s egy mesterebédet adni. Az ilyen új mesternek egy év múlva azután meg kell házasodni. Arra különösen ügyelni kell, hogy a czéhbe a kath. hiten kivül senki be ne bocsáttassék; ha más hitű be akar lépni, annak először át kell a kath. vallásra térni. Ha a czéhbe bevett mester nem akar adni mesterebédet, akkor a fölül megirt tizenkét forinttal együtt negyvenkét forintot tartozik a czéhnek letenni. Ha pedig ad mesterebédet, akkor olyat kell adnia, a milyet a mesterek kívánnak s azonkívül a 12 forintot is lefizetni. A mely mester azelőtt nem volt czéhben, annak a czéhben tanulnia kell; a mint a mesterek rendelik s vándorolni is el kell mennie, ha még nem volt. Az ily vándorolni indultat a mesterlegények tartoznak kikísérni. XV. Ha valaki a mesterek közöl valami munkát felfogad, abba más mester ne avatkozzék bele, s ne ócsárolja azt, mert különben a czéh büntetést szab rá. A mester pedig, a ki a munkát felfogadta, azt késedelem nélkül csinálja meg; ha félben hagyja, akkor a munkát adó kényszeríthesse őt annak véghezvitelére, s hozzá nyúlhasson mint szegődött szolgájához s a munkának véghezvitele után fizessen meg neki. Ha valamely helyen az uraság új malmot állíttat fel, azon mester, kit a malom felépítésével megbíznak, a malomhoz a szükséges fa kivágásánál tartozik jelen lenni s a fa kivágása és helyrehozása után a malmot felépíteni, miközben ételt az uraság ad neki. Ha a malcm elkészül, azon mester ezen malomban harmados legyen, mely öröklőleg fiúrólfiúra száll; a költségek felét az uraság viseli. Azonban ha az uraság akarja, akkor pénzzel is kiegyenlítheti a mestert. Minden patakmalomban tartozik az ura-