Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,277 6) Esztergom kir. városi molnárok czéhszabálya.

1) Kiadta és megerősítette számukra I. Lipót király 1699-ben. I. Hogy Istennek O szent Fölségének áldása minél nagyobb mértékben legyen rajtunk, és minden szerencsétlenséget és kárt tőlünk eltávolítson, tartozunk minden kántorban a parochialis szentegyházban két misét szolgáltatni és azt meghallgatni, egyiket az élőkért és minden szükségünkért, a másikat pedig a meghalt czéhbeli tagokért és akkor a mesterek, feleségeik és a legények is az oltárhoz járulván — offertoriumot adjanak. Tartozunk továbbá zászlót csináltatni és az alatt más czéhek szokása szerint az évenkinti körmeneteken résztvenni. Ha valaki az emiitett miséken vagy körmeneteken meg nem jelenik, azokat ok nélkül elmulasztja, az büntetésül, ha mester egy tallért, ha pedig legény, akkor ötven pénzt fizet, a mi az oltár szükségletére fordíttatik. A czéhmester választását megelőző napon a mesterek a szolgálómesterrel hirdettessék ki, hogy másnap, a választás napján, a mi Szt. István, első vértanú napjára esik, a szent misén mindenki megjelenjék és pedig a mesterek két frt büntetés alatt, onnan pedig a szentbeszéd után egy tallér büntetés alatt a czéhmester házához menjen. Ezen egy tallérral azonban nem csak az tartozik, a ki a ládanyitásra meg nem jelenik, hanem az is, a ki akkor jön, midőn már az öreg mesterek a czéhládát kinyitották. Ezután a czéhmester kötelessége, hogy a taksát mindenkitől beszedje, hogy a czéhbeli mestereknek számot tudhasson adni. Ezt elvégezvén, a mely mester fogadást tesz és a czéhbe áll és a derékpénzt még nem tette le, az azon derékpénzt a czéhmesternek tartozik átadni. Mindezeknek bevétele után a czéhmester mindenről adjon számot, a mely után a mesterek válaszszanak czéhmestert. A választás után a mesterek, ha esetleg más czéhmestert választottak, a czéhládát ezen új czéhmester házához vigyék el tisztességesen és nagy becsülettel. Ekkor a szokás szerint a régi czéhmester a mestereket tartozik megvendégelni, a mely alatt ki-ki becsületesen és tisztességesen viselje magát. A mely mester a bort kiönti, az minden araszt után harminczhárom pénzt fizet; a ki a vendégség alatt mást meghazudtol, annak büntetése hatvankét pénz legyen, s a ki bemenéskor a botját magával beviszi a szobába, büntetésül az is fizet harminczhárom pénzt. Azonkívül a szolgáló mesterek az öreg mesterek előtt hajadonfővel s állva tartoznak szolgálni, egyik benn a mestereknek, a másik pedig kivül, hogy minden meglegyen, a mire szükség van. A ki nem így viseli magát, harmincz pénzt fizessen. II. A czéh minden esztendőben egyszer tartson egy nagygyűlést s akkor válaszszon czéhmestert s a czéhládát is nyissa fel, mely czéhláda a czéhmesternél legyen s két lakattal nyiljék, melyek közöl az egyiknek kulcsa a czéhmesternél, a másiké pedig az öregségre nézve utánna következő mesternél legyen. Ezen nagygyűléskor, valamint más minden kántorban tartandó gyűlés alkalmával minden mester a czéhládába huszonnégy pénzt tartozik letenni a czéh szükségletére s egyébre, a mire kívántatik; azután pedig olvassa fel a czéhszabályokat, hogy ki-ki alkalmazhassa magát azokhoz. Ha valamely mester a gyűlést alapos ok nélkül elmulasztja, az büntetésül egy tallért fizet. A mesterlegények éjjel-nappal a malomban kötelesek lenni; ha valamelyik mestere engedélye nélkül nem alszik a malomban, az hatvan pénzt fizet. A mely mester becsületes házon kivül a piarczokon égett bort innék vagy étkeznék, annak büntetése huszonöt pénz legyen; az olyan azonban, a ki ilyen mestert lát és ezt a czéhmesternek nem jelenti be s mégis kitudódik, az büntetésül ötven pénzt fizet. ') Szintén mai helyesírással.