Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,270 halálra váló leend, tartozik azon Barbély hirt adni a Czéh Mesternek, és a Czéh Mester az több Mestereket egybe gyűjteni és jó lölki isméreti tanácsot tartani, és jó módgyával egyik az másik mestersigivel elmeggyógyétani, és meg látni. Valaki az Borbély Mesterek közül az Igasságnak, és az Czéh kivül járna és ellene vítene, birsága ennek tizenkét forint. Tizenhatodik artikulus. Az iffjabb Mester, a ki utolsó az Nemes Czéhben, tartozni fog minden dolgokban és Nehézségekben szolgálni s előtte járóknak szavokat fogadni, az parancsolatnak mivolta szerint víghez vinni az Czéh igazsága szerint. Tizenhetedik artikulus. Minden esztendőben Uj Esztendő nap tájban az Czéh Mester Generális Czéh Gyülist tarcson, es egyszersmind Czéhládát is erigallyon, mely Czéh Gyülisben az Czéh Mester mindenekről igazán számot adgyon és azután más Czéh Mestert válasszanak, vagy Confirmallyanak és egy szép böcsületes vendigsiget is tarcsanak. Tizennyolczadik artikulus. Mivel nemcsak az mi adományunk, hanem égisz országunk közönséges vigezisiből, privillegiumiból és Donationalis Leveleiből ki teczik, hogy sehol egész Magyarországban, egy városban többet egy fürdősnél be nem vesznek, azt is ugy, ha Barbély Mihelyt nem tart és Sebesset nem köt. Azt mi s az mi Eleink rendtartások, s módgyok szerint, az Mi Esztergami Presidiumunkban s diecesisiben töbet egynél meg nem engedünk. Ha pedig Barbély Mihelyt akarna tartani az Feördő mellett, tartozni fog az föllyebb megirt Negyedik Artikulus tenora szerint mindenekről eleget tenni az Böcsületes Nemes Czéhnek itt ezen helysig és nem (a kir.) városban. Ez vigezisnek nagyobb bizonságára, és erősségire, és megmaradására adom ezen tulajdon Pecsétem. Költ Esztergám Várában Christus Urunk születíse után Ezer ötszáz kilenczvenhét Esztendőben karácson havának tizedik napján. Őrsi Péter Vicze kapitán. E szabályokat — mint földesúr — Kutasy J. érsek is megerősítette 1600-ban, a megye és kir. város pedig 1717-ben. 4) A mészárosok czéhszabálya. A czéhszabályokat az Esztergom kir. város és a Vízivárosban lakó 9 mészáros mester

1) kérelmére I. Lipót erősítette meg, és adta ki számuka 1694. febr. 12-én. A megye 1694. márcz. 30-án, a kir. város 1696. márcz. 3-án tartott közgyűlésen hirdette ki, Víziváros pedig 1700. apr. 10-én. A kir. városi jegyző (Aroky Péter) egyúttal helyettes jegyző a Vízivárosban. I. Szükségh hogy ebben az Nemes Királyi szabad külseő, és belseő nemzetes Esztergom Városiban leueő böcsületes Mészáros Czéh az Istennek tiszteségere egy Szentegyházban való Zászlót szerezen és csináltasson és ha ki Mester Ember akar lenny és hust akar vágny, tehát az tartozzék azon Zaszlóemeléshez hat forintot az Cheben füzetni és három funt viaszt az Szentegyházhoz adny II. Minden Mester ember esztendeő által tartozzék kétszer az Processioval, nevezet szerint Buza szenteleskor, és Űrnapkor négy forint büntetés alat el menni, mely büntetésnek fele resze az Che ládában, fele resze pedighlen az Szentegyházhoz tétettessék le. III. Valaki magát ezen böcsületes Cheben akaria be adny, tehát annak legelsőbenis az be adandó pénzt, ugy mint két két aranyat, vagó hídpénzt, ') Névszerint: Szenczy János, Musik Márton, id. Holics Mihály, Komáromy Márk, másik Musik Márton, Szedlicsanszki Mátyás, Flahovics Márton, Ivuztis György és Ferenczik János, mindannyian Mészáros előnévvel.