Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,269 nyolcz forint. Ezeket elkövetvén egy böcsületes Fő Mester Asztalt, a mint az nemes czéh kivánnya elégséges képpen készítvén tartozik megadni. Ötödik artikulus. Ha az Mester a maga méhelyiben Legényit nem kedvellné : bátor akár möly okból, állapotból is, ugy ellenben az Legénye tovább az Eő Uránál nem akarna maradni, tartozik az Mester az Eő Leginyinek egy hónappal annak előtte megjelenteni, ugy az Leginyis az Eő Urának azon terminussat tuttára adni, hogy mind az Mester és Legény tudhassa- magát alkalmaztatni s provideálni. Hatodik artikulus. Az möly Mester Legény az Eő Urától elbúcsúzott es mihelyiből kiállott, szabad ne ligyen ezen városban, ez processusban legottan más Czéhes társuk mihelyiben bé állani, hanem ha más városbéli Czéhekben fél esztendőt eltöltvén, visszajött, akkor a hol méhely rendöltetik vagy adatik neki szabadon beállhasson. Hetedik artikulus. Az möly Mester meg betegedvén, az Czéh Mester tartozik minden napra és éjjelre egy Mestert melléje rendölni, hogy reá vigyázzalak és mellette légyenek, még meg nem gyógyul és ha niegszükölködnék költség nélkül az Eő nyomorúságában tartozik az Czéh Mester, az Mesterek közönsiges akarattyukból az Czéh Ládából költsiget adni és ha meggyógyul tartozni fog viszontag az Czéh Ládában helyretenni; viszontag pedig, ha azon Mesternek nem volna méhelyiben Legénye, tehát az möly Mesternek két Legénye v^gy ahoz értő jó két inassa volna, tartozzanak az Mesterek az egyikét oda rendölni, ha szüksége lesz reá, vagy kévánni fogja még meggyógyul, vagy más jövevény Legény találkozik méhelyiben. Nyolczadik artikulus. Hogy ha valakinek halála történik az Mesterek, és háza népe közül, vagy Eöreg vagy Kicsinek, az kinek házánál az halott liszen, tartozzék az Mesterek között, möly órára köllessék elmenni az temetésre, hol

s pedig ezt valaki elmulatná, birsága annak egy font viasz Gyertya az Parochialis templomhoz. Ha pedig Czéhbeli Mesternek felesige özvegyül maradna a medig az ő Urának nevit, vagyis özvegysigit viselné, és az Nemes Czéhnek ugy, mint az ő Ura eleget akarna tenni, tehát szabadon az olyan özvegy Méhelyt s legint tarthasson. Kilenczedik artikulus. Senki ezen Nemes Czéhben magát bé ne avathassa s bé se vitetődhessék az egy igaz római Catholica Pápista hiten kivül, hanem ha meg akarna térni és megtért, szabadon bevitetődhessék. Tizedik artikulus. Ha az Mesterek között valami gyilkosság, tolvajlás, paráznaság vagy más olyatén gonosz vitek találtatnék, az az Nemes czéh közül ki vettessék es mihelyt se tarthasson, még az Nemes Czéhet meg nem keresi és vítkiről annak mivoltához képest eleget nem tiszen. Tizenegyedik artikulus. Minden esztendő által Leendő harmadik Vasárnap, az Czéh Mester táblát jártatván, gyülist tartson az Czéh közönsiges rendfolyásáról s igazságáról, ezeken kivül pedig kiváltképpen minden kántorokban egyszer, melly kántori gyűlésekben mit tartozik kiki az Mesterek közül az Czéh Ládában bé tenni, mely pénzek is Szt. Misékre Zászló csináltatásra fordétassanak. Tizenkettődik artikulus. Valaki az Mesterek között egyik az másik embersége, mestersége és tudománya ellen szóllana és rágalmazná, azt törviny nélkül nem hadni, hanem meg köll büntetni érdeme szerint. Tizenharmadik artikulus. Ha valamöly Sebesnek, az kin seb vagyon, az Barbelya nem teczik, az Czéh Mesternek mondgya meg, es az Czéh Mester tartozik jobb Barbély Mesternek keziben adni az első Mesterit érdem szerint elsőben kifizetvin. Tizennegyedik és ötödik artikulus. Ha valamöly nehéz sebes esik, avagy