Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

terjesztett cikkelyeket, vagyis törvényeket és szabványokat, miket jelen levelünkbe bárminevü rövidítés vagy hozzáadás nélkül szóról szóra beigtattunk s leirtunk, azokat összes tartalmuk, záradékaik és czikkelyeik tekintetében megerősítetteknek, helyesekül s elfogadottakul tekintvén, a fentnevezett győri, nemkülömben komáromi, újvári s esztergomi ötvös mestereknek s valamint korunkbeli s későbbi utódaikra nézve mint örök érvénynyel bírókat ő császári kir. felség tekintélyével, melylyel ez idő szerint ő fölségének ez országból való távolléte alatt az ő kegyelmes beleegyezésével teljes joggal gyakorlunk, jóváhagytuk, aláirtuk s megerősítettük; sőt jóvá hagyjuk, aláírjuk s megerősítjük függő és hiteles pecsétünkkel ellátott jelen levelünk ereje és bizonysága által. Kelt Pozsonyban, November 11-én azaz Márton püspök és hitvaltó ünnepén, az Úr 1603-ik évében. Márton kalocsai érsek és helytartó s. k. N.-Pölnémeti s. k. Jelen levél közhírré tétetett s minden pontja- záradéka- s czikkelyére nézve megerősíttetett Komárom városának közgyűlésén 1604-ben november 24-én Szily Lőrincz, felesküdt jegyző s. k. Mi tehát a fönt beigtatott, törlés, vakarás és hiány nélküli s semmi részében sem gyanús, sőt inkább minden tekintetben kifogástalan és gyanútlan levelet bárminemű rövidítés és hozzáadás nélkül átíratni és átvétetni, s jelen oklevelünkbe beigtatván és beíratván mint a nevezett győri ötvösmesterek jogainak megvédésére szükségeset káptalani és hiteles pecsétünk alatt kiadandónak véltük, az eredeti okmányt az említett újvári mestereknek az igazság sugallata szerint jelenlétükben visszaadván. Kelt a Boldogságos Szűz születése ünnepén, szülésének 1623-ik évében. Mi is ezen cikkelyeket megerősítjük olyképen, hogy azoknak, a mik a székestemplom szekrestyéjében őrzött táblán foglaltatnak — eleget tegyenek. Győr, febr. 13-án 1651. Püsky János kalocsai érsek és győri püspök (p. h.) s. k. 3) A borbély-sebészek czéhszabálya. Első artikulus. Egyik az másiknak Sebessit el ne híja és ha látangya, hogy az Seben íres ruha vagyon, azt bé ne köthesse, még az másik borbélyt meg nem elégíti, ha bé köti, birsága tizenkét forint. Második artikulus. Egyik az másiknak Szolgáját el ne hitettesse. Harmadik artikulus. Az möly emberen csatán seb esik, és az vár kapuján béjövend, szabad az sebes kihez akar menni, avagy kit hivat magához. . Negyedik artikulus. Ha idegen helyről akar valaki ide jönni, hirünk nélkül szabad ne ligyen magától az medenczéjét kitenni, hanem elsőben a Czéh követitésért — tartozik egy aranyat letenni; az után az Artikulusok olvasásának hallása előtt azonkivül leg ottan három aranyat, vagy tizenkét forintot letívén, tartozik annak utánna az Mesterek közönsiges vígezisiből régi rendtartásokból az Próba íreket megfőzni. Az P^óba ír pedig ez : Deagvillium Magnum cum gummis. Ungventum Regis. Ungventum Gryseum. Ungventum Popólium. Ungventum rubrum potabile. Emplastrum exicrocium, ezeket jól és helessen az mi rendölésünk, akaratunk vagy teczésünk szerént elkövetvén vagy megfőzvén hatvan forintot az közönsiges nemes Czéh Ládában befizetvén, szabadon körinkben bé vitetődhe^ék. A, medig pedig az fölyül emiitett írek és Emplastrumok főzisét tiven, minden Statusokból, Hadi, Nemes, és királyi városbéli Tanács Urakból, egy egy pár böcsületes Uri Emberek jelen livin, Czéhünkbeli Mesterekkel, akor az Próba követő tartozik böcsületessen es elégségessen gazdálkodni, (étel); ha pedig az fölyül specifikált Ungventumokat Emplastrumokat helessen nem találya, ugy hogy ha az Convocált Urak vagy Mesterek azokban hibát találnának, valahányszor annyiszor annak büntetése két-két arany vagy