Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,267 Eötvös mivet tudta volna, feleséggül veszi, egész Mestersége légyen és semmit ne fizessen; annak fölötte egy Inass eöreg se lehessen olly (ha szakállas lenne is), ki négy esztendőnek alatta (azaz kevesebbre) bé fogattatnék. Tizenhetedszer. Hogy ha valamely Asszony által az eő Urátul Eöszvegven marad, tehát egy egész Esztendeig az Mivet szabadon űszheti, de tovább nem szabad lészen. Tizennyolcadszor. Hogy senki, tudván vagy egy házbul vagy egyebünnend ezüst lopot egyeb marhat meg ne vegyen, sőt inkább, ha valamely jelen megismerheti, titkon tartozik az Város Birájának meg jelenteni; mert ha különben cselekedik, mesterségétül meg fosztatik. Tizenkilencedszer. Hogy ha valamely köz dolog, ki egy Gyra ezüstre böcsülendő volna, valamely törtendik, tehát az Czéh Mesternek az eő Mester Társaival egyetemben légyen szabadsága reája annak meg lőlésére és el végezésére. Hol penigh az Személy meg nem elégednék rajta, légyen rajta, Szabad vinnyi az dolgot az Váross Birája elejben. Mely dolgot az Czéh Mesternek igazán hite szerént köllessék elő beszélleni. Az Mester Embereknek penig ne legyen szabad megh eskönnyek. Huszadszor. Hogy ha valamely Mester az eő mivét Czéh Mesterhez viendi meg próbálni és az Czéhnek Pöcsétinek reá ütésére, tehát az olyan Ember tartozzék minden Gyra Ezüsttül négy négy Pénzt adni, kit agyanak az Czéhnek Ládájába. Huszonegyedszer. Hogyha valamely Mester avagy Legény az könyörgést és Imádságot el halgatja és reája nem mégyen az Szentegyházban, tehát, egy Gyra viaszai tartozik azaz Személy. Huszonketődször. Hogy ha az Czéh Mester valamely Mesternek avagy Szolgának valamit parancsoland és nem miveli, avagy az Czéhben hija és nem mégyen, először vagy egy Gyra viaszai büntetessék, másodszor kettővel, mely tartozzék az Templomban, harmadszor az eő engedetlenségének vallya érdemét, vessék ki az Mesterségbül, ha csak Társ lészen az Czéhbül vessék ki. Huszonharmadszor. Az ifjak közül akár Legény Mester avagy Társ Légyen, valoszanak Decuriot magoknak, hogy az Szegény Mestereknek, kik avagy betegek, avagy meg holtak avagy elevenyek lesznek, az Czéhnek Pénzébül gondgyát visellye. Huszonnegyedszer. Ha valamely Eötvös Mesternek vagy háza népe, vagy Legénye vagy eő maga ki múlik ez világbul, tehát minden Eötvös Mester az el takarásán jelen légyen: ha penig ki elnem jön, légyen büntetése egy latt ezüst, mely büntetés tétessék az Czéhnek Ládájában, hogy ha penigh az mi rendünk kivül más Czéhbeli meghal és az mi Czéhünk tisztességes el takarássára meg hivatattnék, tehát az mi jelenvoltunkért tartoznak egy Talléral és az is az Czéh Ládájába tetetik. Hogyha penigh valamely Mester meghalna az mi rendünkbül és Fia maradna, az Fiát is, ha meghalna, az mi Czéhünknek kölletik ell kesertenny. Huszoneötödször és Utolszor. Hogy egy mester se merjen magának három Gyra Ezüstnél többet venni, hanem ha töbre talál, tartozik meghjelentenni az Mesternek, és ha akarják venni, vegyék megh,« hol penigh nem szabad légyen mind azt magának meg venni és föl mivelni. Költ ez Levél Szent György napján Pesten, Ezer eöt száz liuszonkilenczedik Esztendőben. Mi tehát meggondolván, hogy a kereszteny köztársaságban mi sem hat üdvösebben az emberi társadalom föntartására, mint ha mindegyik rend és osztály hivatásának megfelelő határozott szabályok szerint él, s azért meghallgatván az említett ötvösök igazságos kérelmét, a föntirt s mondott módon elénk