Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása

245 Majd a szintén jelenlevő városi plébános, Malonay Pál is tiltakozik Bottyánnak a plébániatemplomot illető s 2800 frtot felülmúló (még 1698-ból letett hite alapján) jogérvényes adóssága czimén, mely külömben nem leszen leróható. E kastély birtoklása s curialis jellegének gyakorlása miatt sokáig tartó viszálykodás, pereskedés folyt a kir. város és Kucklánderék között (1. hátrább). Másrészről Szabó Mózes, mint vérségi rokon, szintén igénykeresettel lépett föl a kastélyt illetőleg; mert a szathmári békekötés értelmében annak az örökösök kezére kellett volna szállania. Ügye az 1711. jul. 1-én tartott megyegyűlésen fordult elő; a megye azonban a rendes per útjára utasította Szabó Mózest.

1) Annyi bizonyos, hogy a szathmári béke 4-ik pontja daczára — a kir. fiscus és a kamara is nagyon nehézkesnek mutatkozott a lefoglalt jószágok visszaadásában. Sok helyütt csak erőszak vagy per utján juthatott a kuruczbirtokos jogos tulajdonához. Zenegg, a budai kam. administratio elnöke, a magyar kir. kamara parancsára

2) 1711-ben Bottyán összes esztergommegyei birtokába — Ringsmaul grófnőt vezette be, mint jogos adománybirtokába; ez ellen azonban Szabó Mózes a mindkétrendbeli (Jósa- és Bottyán) örökösök nevében tiltakozott. A szathmári béke természetesen e beiktatást is érvénytelenné tette. Majd Botytyán fiatal özvegye, ki 1711-ben br. Palocsay Györgygyei kelt egybe, a Botytyán által hitbérül lekötött 6000 frt fejében — viszont Köbölkút és Kis-Gyarmát átadását kérte a kamarától. A kir. táblának a Bottyán-örökségben kelt Ítélete: „Az egy részről Ns. Tholnay lstvánné Ns. Jósa Kata Asszony, Ns. Szabó Mátyás özvegye Ns. Jósa Judith Asszony, úgymint Ns. Jósa Pálnak néhai Ns. Lakatos Judith Asszonytól, előbb az ő, azután néhai Tek. Ngos Bottyán János hitestársától született leányai; más részről Ns. Grassalkovics János és Czagányi Mihály s néhai Bottyán János többi adoptivus successorai és legatáriusi; ismét harmadik részről Tek. Ngos Forgách Juliána Asszony, azelőtt néhai Bottyán János s utóbb b. Palocsay Horváth György neje közötti peres ügyben ily itélet hirdettetik ki. Említett Lakatos Judith ugyan végrendelete első pontjában Jósa Pállal együttesen szerzett minden javait megnevezett leányainak hagyományozta: de, hogy az ezüstneműekre nézve minő osztály legyen közöttük ? nem specifiicálta, sem pedig birói kézhez nem hozattak azok, hogy itt lehetne osztályt tenni. ítéltetett tehát, hogy ezen ezüst-, aranymívek fejében azon 1000 frt, melyet néhai Lakatós Judith második férjének, Botytyán Jánosnak hagyományozott végrendeletében, az emiitett Jósa-örökösöknél hagyassák. És mivel maga Bottyán János is Anno 1700. Szent-András apostol ünnepén a nyitrai káptalan előtt kelt végintézkedésében coacquisitrix-nek vallotta első nejét,"Lakatos Judithot a vele együtt-éltében szerzett összes jószágokat illetőleg, és e javaknak fele részben való örököseiül ő is Lakatos Judith leányait nevezi meg: azért tehát emiitett Bottyán János első ') A. R. IX. köt. XXXI. 1. a) U. o. IX. köt. 777. 1.