Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása

242 Vak Bottyán viselt dolgait és egész pályafutását mérlegelve — bízvást elmondhatjuk róla, hogy benne is csak épugy mint legtöbb kortársában — a fény az árnynyal ölelkezik. Habár születéshelyét bizton nem ismerjük, Esztergom mégis — szereplésénél fogva — méltán sorozhatja Vak Bottyánt múltjának kiválóbb alakjai közé. * Vak Bottyán élte hanyatló szakában (1707.) másodszor is nősült s elvette a fiatal gr. Forgách Juliannát, gróf Bercsényi Miklós unokahugát. Bottyán halálával ugyancsak Bercsényi, a fejedelem helytartója, lett az özvegy gyámja. Minthogy Bottyán összes ingó és ingatlan javait özvegye vette át, Bercsényi Bottyán köbölkuti tiszttartóját (a régi Mikolics Borbély Ferenczet) bizta meg jószágai kormányzásával és a hagyaték rendezésével. Elrendelte Bottyán küntlevő sok adóssági követelésének minden módon való behajtását és pedig az országos kincstár javára, oly módon mégis, hogy az özvegy a kincstártól majdan vissza fogja kapni a behajtott összegeket. Ezen eljárásának azonban Horváth István, kurucz őrnagy, a maga és rokonai nevében az egri káptalan előtt ellentmondott s fentartotta örökségi igényeiket.

1) Ezen rokonság Bottyán első nejének, Lakatos Judithnak a német-szölgyéni származású nemes Jósa Pállal kötött első házasságából származott; de voltak azonfelül Bottyánnak más rendbeli örökösei is. Igy Grassalkovics János, (a később herczeggé lett Antalnak atyja), ki királyi beleegyezéssel (1700 óta) elismert fogadott örököse volt Czagányi Mihálylyal (Nyitramegyéből) együtt (legatariusai).

2) Ezeken kivül szintén elismert örökösödési érdektársai: Sellyei, máskép Nagy György, Horváth István, Molnár János és Tóth István — Bottyán nőtestvérének ivadékai. Horváth István, kit — mint árvafiut, — Bottyán nevelt fel, utóbb Bottyán ezredében mint őrnagy, egy Séllyei Gergely pedig, mint kuruczezredes szerepel.

8) Bottyán Grassalkovicsnak már évekkel előbb Bátorkeszin és Kis-Ujfalun 25—30 jobbágyból álló birtokrészt adományozott szolgálatai fejében — még pedig kir. beleegyezéssel. Grassalkovics már a XVII. században iródiákja volt kurucztábornok korában pedig főpostamestere.

4) Lakatos Judith első férje, nemes Jósa Pál halálával Bottyánnal lépett házasságra. Bottyánt az örökösödési perben eszközölt tanuvallások és Lakatos Judith végrendelete szerint ekkor még szegény ember s 2—3 paripáján kivül semmije sem volt. Az özvegynek azonban volt gulyája, ménese, gőbölye és sok jármos ökrön kivül még 9000 frtja is. ') u. o. IX. köt. 750. l. 2) V. ö. U. o. IX. 38, 61, 64. 1. A közös szerzemény fele természetesen esetleg özvegyét illette. ') A kir. város 1714. jegyzőkönyvében Séllyei György olvasható a 2-ik lap. 4) U. o. IX. köt. 61, 802, 809. 1.