Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása
238 1694-ben saját személyes ügyében ismét maga bíráskodik s a nagyobb hatalmaskodás bűntényébe esik, midőn egy kis-hontmegyei nemes embert, Berthóty Zsigmondot elfogatta s csak 500 frt váltságért bocsátotta szabadon. Majd ugyanezen évben Berthótyt a péterváradi táborban — minden előzetes megidézés és törvényszerűen elmarasztaló Ítélet nélkül — az elkövetett lopás ürügye alatt — a várban súlyos börtönbe vettette, hol halálfenyegetések között, tehát akarata ellenére felvallási kötelezvényt csikart ki tőle.. A király 1696-ban a nádort bizta meg az ügy megvizsgálásával. 1) 1698-ban ismét Esztergom sz. kir. város főbírája s tanácsa lép föl Botytyán ellen és elkövetett többrendbeli hatalmaskodása miatt bevádolja Sándor Menyhért alispánnál. 2) A bünvád egész a király elé jutott, ki annak megvizsgálásával a kir. személynököt, Tolvay Gábort bizta meg. Bottyán ekkor a megye széke előtt megígérte, hogy, ha a város a hatalmaskodás és egyéb czimen ellene emelt vádakat visszavonja, úgy esküvel kötelezi magát, hogy 3000 frtot ad a plébánia-templom újjáépítésére. Kívánsága megtörtént; mire az esküt is letette s az igért összegből 314 frtot valóban le is fizetett; de a többi hátralékot hiába sürgették tőle. Pedig a templom újjáépítéséhez is hozzáfogtak már s a városnak nagy szüksége volt volna a mondott pénzre. A király tehát mindezek alapján utasította a személynököt a per elintézésére s ha a városnak igaza van, marasztalja el Bottyánt a hátrálékos összegre nézve és eszközöljön végrehajtást Bottyán javain (1698. okt. 2.). Eközben Bottyán kieszközölte a királynál, hogy kir. városi kastélyát nemesi curiává avatta vagyis fölmentette (1698) a városi joghatóság és minden polgári terhek alól. A kiváltság kihirdetésével s a szokásos ünnepélyes beiktatásául a király a nyitrai káptalant bizta meg. A város ellenkezése daczára — a nyitrai káptalan mégis beiktatta Bottyánt a kastély- és járulékainak -•— mint nemesi curiának birtokába és pedig férfiivadékaira is átszálló örökösödési joggal. A város ügyésze, Cseythey Jájios azonban az 1655. 78. trczikkre hivatkozva ünnepélyesen ellentmondott a beiktatásnak s a város nem is ismerte el a kastély curialis jellegét — tehát a vele járó kiváltságokat. Ez ellentétes álláspont és súrlódások kifolyása volt, hogy a kir. város felingerült főbírája — még ugyanezen évben — a városi jegyzővel és többedmagával fényes nappal rátámadott a kastélyra; kapuját betörték s Bottyánt (1698) elfogatták. A főbiró (Kelemen) az utczákon át magával hurczolva — mint foglyot vitette saját házába. 8) A városi hatóság ezen eljárása a törvény által szigorúan sújtott nagyobb hatalmaskodás hallatlan esetei közé tartozott. Bottyán tehát a nemesi szabadságán ejtett sérelem miatt a királyhoz fordult panaszával. A király a személy») u. o. IX. k. 33. 1. 2) U. o. 49. 1. 5) A. R. IX. köt. 43. 1.
