Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - III. A felkeléssel járó anyagi károsodások. A felkelés és a szathmári béke méltatása

239 nököt bizta az ügy elintézésével. A nehéz helyzetbe jutott kir. város hatósága azonban a megjdézési határidőre _ nem jelent meg Pozsonyban, hanem e helyett szorultságában a budai kamarai adminisztratio védőszárnyai alá menekült, még pedig azon ürügy alatt, hogy Esztergom, — mint ujszerzeményi területen fekvő város — nem tartozik voltaképen a hazai törvények alá, hanem csakis a budai kamarai administratiótól függ s ennek hatósága alá tartozik. Maga a budai kam. adminisztratio is ezen álláspontra helyezkedett. A m. kir. udvari kanczellária természetesen nem helyeselte ez álláspontot, mert az a hazai törvényekbe ütközött. Az udvari kamarához intézett átiratában tehát világosan körvonalozta a budai kamarai administratio jogkörét. Elismeri ugyan, hogy Eszt^j-gom kir. város gazdasági ügyekben teljesen a budai administratio hatóságköre alá tartozik ; de a polgári ügyekben az országos törvényeknek és hatóságoknak van alávetve. Maga a város is kiváltságok dolgában s egyéb polgári ügyekben eddigelé kizárólag a kanczelláriát szokta volt felkeresni s peres ügyekben is legfőbb fóruma a kir. személynök volt, a mint ezt a tények is bizonyítják. A kanczellária tehát azt kívánja az udv. kamarától, hogy akadályozza meg a bud. kamarai administratiónak a polgári és törvénykezési ügyekbe való ilyetén illetéktelen beavatkozását és terjeszkedési viszketegét. (1698. okt. 8.

1) A lefolyt háborús időkben a Bottyán által okozott károk és elkövetett hatalmaskodások miatt utólag sokan felléptek Bottyán ellen. Bottyán e támadásokkal szemben a királynál keresett védelmet. Hivatkozik katonai érdemeire s a koronának tett számos hű szolgálataira és hogy mégis most — hanyatló éveiben — a lefolyt háborús időkben általa okozott vagy eszközölt károk czimén sokan háborgatják igénykeresetükkel s igy fáradságos és költséges perekbe bonyolítják ; ennélfogva mindezek ellenében királyi ótalomért esedezik. A király arra való hivatkozással, hogy, ha Bottyán a vádcselekményekből valamit el is követett, azt nem gonoszságból vagy a maga javára cselekedte, hanem tette részint azért, mert a dolgok zűrzavaros állapotában mondhatni minden prédául esett s az első foglalóé lett, részint a haditanács és föllebbvalóinak rendeletéből cselekedte, következőleg csak kötelességét teljesítette. Ennélfogva Bottyán személyét és javait királyi ótalmába veszi s mindazok ellenében, kik a múltban történtek alapján bármely czimen lépnek is föl Bottyán ellen, utasítja az összes hatóságokat ügyének, személyének és javainak erélyes támogatására s védelmére. (1700. febr. 10.)

2) Bottyán tehát e kir. ótalomlevél alapján elég nyugodtan és háboritlanul élhetett ezentúl esztergomi kastélyában és Bátorkeszin. A polgársággal való versengése és ujjhuzása azonban tovább is tartott. Esküvel igért tartozását sem rótta le a templomépitési alapra; pedig e kötelezettség alól nem érezhette ') A. R. IX. köt. 52. 1. Az ügy további lebonyolítását illetőleg a városi levéltár nem szolgáltat adatokat. s) U. o:' 59 1.