Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

220 Esztergommegye párkányi járása ez időszerint még mindig állandóan a kuruczok hatalmában volt, mig a jobb parton Kucklánder uralkodott. Ez év­ben csak a beszállásolt csász. katonaság túlkövetelése czimén 14.000 frtnyi teher háramlott a megyére, melynek fejében a megye utóbb csak 1150 frtot kapott vissza a kat. kincstártól — kárpótlásul. A katonaság t. i. tetszése szerint hajtotta be szükségleteit; mert a megyének ezen évben már egyetlen tisztviselője sem volt 1 Bottyán tehát, valahányszor távozott Újvárból, mindig hagyott hátra fedezetet a balparti falvak védelmére; e fedezet azonban nem bizonyult mindenkor elégségesnek, a mennyiben pl. deczember végén (1708.) az esztergomi és komáromi portyázó lovasság egész Érsekújvár- és Nagy­Sarlóig fosztogatta a falvakat s ölt és rabolt különösen Bottyán falvaiban. Majd gróf Károlyi Sándor tábornagy is itt a Duna mellett szállásolja be hadait. Bottyán ennek nem örül, mert tudja, hogy az ő birtokára is jut belőle kato­naság, pedig e birtok eddigelé is főtámasza volt Újvárnak. Egyébiránt — úgymond — most e falvaknak már ugy sem veheti hasznát. 1) Hogy azonban e nyilatkozata nem volt elég őszinte, kitűnik Szécsényből irt leveléből, melyben (1709. febr. 8.) tudatja a hevesi alispánnal, hogy pénzért akármennyi búzát, árpát és zabot adhat a saját jószágából. 2) Az ostrommal fenyegetett Érsekújvár élelmezése a szomszéd megyék terhe volt; tehát első sorban a sokat szenvedett párkányi járás is hozzájárult, így Kis-Ujfalu 40, Köbölkút 30, Bátorkeszi 80, Búcs 60, Muzsla 50, Ebed 50, Kőhidgyarmath 30, Kicsind 25, Kéménd 30, Bény 35, M.-Szölgyén 35, N.-Szölgyén 40, N.-Ölved 70, Farnad 65, Kéty 35, Bart 25, Libád 25 .és Sárkány falu 15 szapu gabonát tartozott Érsekújvárba beszállítani. Bertóthy, a várparancsnok, azonfölül Bényből Bottyán két verem gabonáját is el­hordatta. Bottyán ugyanekkor (a mi a sáskától megmaradt ;— - megette a hernyó — úgymond) a miatt is panaszkodik, hogy a köbölkutig portyá­zott labancz az ő öcscsét, mint jószágainak gondviselőjét megkínozta oly­képen, hogy lábainál fogva felakasztotta s így akart belőle vallomásokat kicsikarni. Egyáltalán Bottyán, a ki Rákóczi és Bercsényihez irt leveleiben többször oly hazafias áldozatkészséggel nyilatkozik, mikor tettre került a dolog, többször meglehetősen szűkmarkúnak bizonyul. Bertóthyra különösen szörnyű haragra gerjedt, mert nehéz helyzetében s a vár lehető gyors élelmezése érdekében hamarosan ott foglalt, a hol talált s így a többek közt Bottyán ökreinek árát (1800 frtot) az őrség részére szintén lefoglalta. Bottyán erre kijelentette Bercsé­nyinek, hogy készebb kardját ketté törni s a Dunába vetni, mint ily méltat­lanságokat eltűrni. Bercsényi viszont Újvár élelmezése körül szerzett tapaszta­latai alapján arról tudósítja a fejedelmet, hogy Zsámboky ugyan szállított be ') A. R. IX. köt. 611. I. 1709. február. 2) U. o. 596. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents