Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

221 valami kevés élelmet; de Bottyán inkább confusiót csinál. Semmi áron sem bizhatni benne. Bátorkeszit talán nem adná Újvárért. 1) Az erőszakos, habár a helyzet által teljesen indokolt eljárás bántotta Bottyánt; mert különben ő maga is Újvár megtartásához kötötte az ország sorsát. Kifakadását tehát jónak látta azzal menteni, hogy ő vérét, pénzét és vagyonát nem akarja kimélni, ha Újvár megmentéséről van szó ; de ez nagyon nehezére esik, hogy nemcsak gabonáját, hanem szénáját is minden kérdés nélkül csak egyszerűen lefoglalják. Pedig e duzzogása mellett nag3^on jól tudta, hogy a vár csak szűken volt ellátva élelmi szerekkel; hisz ép ő maga panaszkodig e felett, hogy a Garam balpartjáról a Garam és Újvár között csapdosó ellenség miatt nehéz a várba jutni; utóbb pedig a nagy árvizek (márcz.) és a csatai hid lerombolása gátolta a szállításokat s elzárta Újvártól a kuruczokat. Bottyán ez időszerint Bercsényivel egyáltalán nincs valami jó viszonyban. Akár elkedvetlenedése, akár sgész télen át tartó lábbaja miatt arra kért enge­délyt, hogy Kassára mehessen magát gyógykezeltetni. A felkelők e védelmi előkészületeivel szemben a támadásra készülő császári fővezér, Heister parancsára — Kucklánder 1709. ápril hóban hidat köttetett át a Dunán s a párkányi hidfő védelmére sánczot hányatott. Mig a hidon átkelt várbeli portyázó csapat april végén Kéty, Bény és Kéménd tájáról a szegénység összes marhaállományát elhajtotta, azalatt Bottyán lehetőleg folytatja Újvár élelmezését. A Garam kiöntése miatt Szécsényben hidhajókat készíttetett: e hidat Zseliznél állította fel a Garamon és lóháton 2000 kila lisztet vitetett be szerencsésen Újvárba. Erre azután ismét elbontotta a hidat. A császáriak ennek következtében még ugyanezen év nyarán Zselizen erős s több ezer embert is befogadó sánczokat hánytak az átkelőnél; majd hidat is építettek. Bottyán szívesen megakadályozta volna a császáriakat e munká­jukban ; de a fegyelmetlenség a felkelők seregében mind jobban lábra kapott. Senki sem akart függni és engedelmeskedni. A fejedelem titkára, Ráday Pál, látván ez állapotokat, sürgeti a fejedelmet (1709. jún. 16.), hogy ruházzon föl valakit a főparancsnoksággal; mert ez évben minden dandárnok önállóan ve­zette csapatát s Bottyán parancsnoksága csak Szécsény, a bányák és Újvár vidékére terjeszkedett és kevés haderő állott rendelkezésre. A felkelők harcza ezentúl mindinkább csak merő portyázásokra szorít­kozik. A kuruczok Kucklánder- és másoknak az esztergomi határban legelő marháját csordástól elhajtották (1709. jun. 20.), mig másrészről a budai kamara emlöke Esztergomba idézte Bottyán birtokairól a főbb embereket s kijelentette előttük, hogy Bottyán összes javait ezennel confiskálja a császár számára. Másrészről a császáriak is csak folytatják rabló portyázásaikat. Bajna ennek már másodszor esett áldozatul. Okt. 30-án történt, hogy a tatai német ') Thaly K. Bercsényi levelezései 1868. 258. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents