Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)
212 nak rövid napok alatt való pusztulását is tapasztalhatják Kegyelmetek; mert száz módom vagyon benne, ha csak véteni akarok Kegyelmeteknek; de én nem kivánom, csak emberségének megfeleljen Kegyelmetek. Én pedig hozzája bizony nem nyúlok, ha csak egészlen meg nem küldi Kegyelmetek; azt nem mondhatja Kegyelmetek, hogy eleget nem szolgáltam, ezután is hogy ne szolgálhatnék Kegyelmeteknek. Ezzel maradok Kegyelmeteknek szolgáló jóakarója Szabó Moyzes, Újvárban, 1708. junius 2-án."') Gál Márton főhadnagy is hasonló fenyegetés mellett zsarolja meg a várost. Tokodról küldi be következő tartalmú levelét (betű szerint): Isten Algyon meg kijedelmedet varasi Biro. Vévén ezen levelemet Sietsegel, holnap regei, minden es minden ok vettetlen kültün küldjön ket ako bort Tokodra es egj Cserzet bőrt de ugy, hogy holnap nolcz orara ot legen, Semmy hiba az dologban ne légen, mert vagon az Méltóságos főgeneralis Esterházy Antal ő Nagyságáiul anni Gráciánk, hogj valamikor akarunk, tehát akor be mégjönk az varasra, de ha ki nem küldöd azon bor es az Cerzet bőrt, minden bizonnjal el higetek, hogj nagj kart tesönk az varostokban. Die. . . . Ezek utan maradok Jó akarotok Fő Hadnagj Gall Marton, m. p. 2) Minthogy az esztergomi őrség sürüen csapdosott ki főleg a Garam vidékére — föl egész N.-Sarlóig, ennélfogva e vidék is saját biztonsága érdekében kénytelen volt adózni a várőrségnek. Bottyán ennek meggátlására 2 lovas századot helyezett el Muzslán, Csenkénél pedig újra hozzáfogott (1708. máj.) a sánczépitéshez s e czélból összehajtatta a vidék földnépét. Révai és Géczi gyalog ezredének védelme alatt a sáncz (Csenkevár) május hóban el is készült és pedig azon a ponton, a hol a Duna a legkeskenyebb volt s az ellenség vizi közlekedése ekként a legkönnyebben volt megakadályozható. A 300 embert befogadó s háromszög alakjában készült sáncz árkában sürü czölöpzetet vertek le; a 3 szeglet-bástya oldalából kiálló s egymástól félölnyi távolban fekvő sertésfák (azaz tüskés gerendák máskép rohamgát) szintén jelentékenyen fokozták a sáncz ellenálló erejét. Kisebb haderőnek nem is sikerült volna e sánczot kiostromolni. 3) Komáromi, esztergomi és budai sajkák rá is támadtak, — de visszapuskáztattak. A Komáromban időző Kucklánder is kénytelen volt útlevelet kérni Bottyántól, hogy akadálytalanul Esztergomba térhessen; de nem kapott. 4) Utóbb taraczkokkal is jól ellátott 24 komáromi sajka és öreg hajó ismételt támadást intézett a sáncz ellen; de eredménytelenül. Bercsényi gróf azonban hamar felismerte Bottyán valódi czélját, hogy t. i. első sorban saját birtokainak lehető biztositására törekszik. E czélból azonban nem akarta szétforgácsolni és a karvai őrséggel is gyengíteni a felkelők hadseregét; elrendelte tehát a sáncz lerontását. A felkelők t. i. döntő J) Kir. vár. ltár, f. I. nr. 13. 2) U. o. 3) A. R. IX. 480. 1. 4) U. o. IX. 486. 1.
