Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

198 létben kell tartania hadát és erősen vigyáznia; mert azon hitben, hogy a kuruczok már megszállták a kaput, mihelyt a fejedelem parancsát veszi vagy a hidhoz küldendő portyázó csapata utján ő maga értesül arról, hogy az ellenség már a hidhoz érkezett: válogatott néppel rögtön rohanjon be a kapun és ha lehet a résen is; az őrséget, ha nem fejt ki ellenállást, fegyverezzék le minden csin- és kártétel nélkül s vegyék birtokukba a Várat. A kurucz részről adott s bentlevő zálogoknak előzetesen súgják meg titkon a dolgot, hogy vigyázhassanak magukra s a betörés pillanatában a kapukhoz futhassanak a kuruczok közé; a várbeli zálogok pedig eközben is szoros felügyelet alatt álljanak. Gyürki további feladata, hogy a bevégzett tényről azonnal értesítse Eszterházyt s rögtön fogjon hozzá a Víziváros megerősítéséhez, hogy azt eshetőleg az ellenség ellen is megvédhesse, mely egyébiránt (Rákóczy értesülése szerint) nem jön egy ostromhoz szükséges készületekkel felszerelve. Ha pedig a Várnak hirtelen támadással való elfoglalása nem sikerülne, ez esetre a fejedelem a városban hátrahagyott hadmérnökét utasította, hogy az aknát tartsa készen s Gyürki parancsára rögtön robbantsa föl. Erre lehetőleg sok hajdút a hajókon szállíttasson át a Garam balpartjára. De ha a Várat sikerül elfoglalniok a váratlan támadással, ez esetben a fejedelem Gyürki Pált bizza meg annak védelmével. A fogoly őrséget vagy a Rábaközre küldje, vagy pedig bocsássa a németek táborába — hasonló számú kurucz foglyok elbocsátása fejében. A rácz és egyéb lakosokat szintén pusztítsa el az erődítések közöl, hogy annál sikeresebb védelmet fejthessen ki. • Az elszakadt híd — a fejedelem minden sürgetése daczára — még szept. 16-án sem volt helyreállítva. Rákóczy tehát megindította podgyászos szekereit, habár csekély véleménynyel van az ellenség haderejét illetőleg s azt hitte, hogy, ha a hid elkészül és Eszterházyval egyesülhet, könnyen megverhették volna a csekély számú ellenséget. Távozása előtt a Várba szükséges élelem szállításával, továbbá a túl a dunai csapatok és ügyek vezetésével Eszterházyt bizza meg, Chassant ezredét pedig Bottyán hadtestéhez rendelte. A lehetőség, melytől a fejedelem annyira tartott, hogy t. i. a felmentő sereg a Vár kiürítése előtt megérkezik, szerencsére alaptalannak bizonyult. Az őrség a capitulatio értelmében szept. 15-én és 16-án átadta a Várat; Gyürki Pál azonban vonakodott elfogadni a várparancsnokságo't, a felszerelés hiányosságával és gyenge egészségével mentegetvén magát. Rákóczy tehát nem erőltette tovább a dolgot; e helyett Gyürki két lovas ezredét az ismét helyreállított hídon át magához rendelte, épigy Forgács Simont is lovasságával a Vág mellől. . . Szept. 17-én az őrség végre fegyverben s 6 ágyúval a résen át kivonult a Várból és a kapott hajókon Komáromba indult. A még mindig párkányi táborában időző fejedelem a Vár körül megteszi a szükséges intézkedéseket és szept. 19-én a Bakocs-kápolnában mondott „Te Deum"-mal ünnepli meg a Vár szerencsés elfoglalását, melynek hirére Nyitrán és Érsekújváron is „örömöt lőnek" (háromszor) és Te Deumot tartanak a fejedelem rendeletére. A fejede-