Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

197 Mig a capitulatio ügye napról-napra tovább húzódott, azalatt Rákóczy Eszterházy hadával igyekezett megerősíteni seregét. Szept. 12-én oda utasítja Eszterházvt, hogy Bezerédi hadtestét hagyja hátra a Rábaköz védelmére, ő maga pedig — a mint észreveszi a császáriak támadó mozdulatát, őket megelőzve — siessen ő hozzá csatlakozni. Ha az ellenség Komáromból erre jő, könnyebbnek találja, ha egyesült erővel itt mérkőznek meg vele; ha pedig a Rábaköz felé fordul, akkor meg utána nyomulhatnak. Lehetetlen minden helyet megótalmazni, mert a hadak szétdarabolása nem jár minden kár és veszedelem nélkül. Vegyünk — Írja Rákóczy — példát az ellenségtől, mely mind tavai, mind az idén nagy (hadi) operatiókba kezdvén szabad égetésre hagyta és hagyja az országát.') Szept. 15-én ismét arról (Párkányból) tudósítja Bercsényit, hogy a capitulatiót aláírták és kicserélték ugyan s a várkapuba még tegnap be kellett volna vinni (kurucz részről) az őrséget a kapu megszállására, ma pedig a németnek teljesen ki kellett volna onnét kászolódnia, ez azonban mégsem történt; de ha előbb nem lehetne, úgy legfeljebb pénteken reggel ki fogja dobolni. Értesülése szerint az ellenség Csicsónál feküdt és a győri Dunán nagy sietség gel vetteti hídját. Rákóczy azonban, habár a szept. 14-én kerekedett szélvész — szerencsétlenségükre — a nyergesujfalusi hidat elszakította s így a túlparttal való könnyű közlekedés megszakadt, ennek daczára nagy megnyugvást talál Eszterházy Antal megérkezésében, ki hadaival a jobb parton állott. „De valóban — irja tovább — meginditák az bolhát bennem, hertelenséggel oly hírt irván Bottyán, hogy portája (kémcsapat) oly hírt hozott volna, hogy az ellenségnek az Vág-Dunán is elkészülvén hidja, még ez éjszaka át fog költözködni." A dolog hihetetlennek tetszik előtte; óráról-órára várja a hiteles értesülést. Mert ha az ellenség valóban átkél a Vág-Dunán s a Duna balpartján nyomul alőre, ez esetben podgyászát lefelé viteti a Garam (túlsó) mellékére s maga is utána indul; mivel ha Eszterházy hadaival nem egyesülhet, magára hagyatva nem képes ellentállni. Hogy ez esetben mi lesz a Várral ? csak az Isten tudja. A szerfelett kényes helyzetben a fejedelem mindenekelőtt oda törekedett, hogy a Vár kapuit elfoglaltassa s az«őrséget erővel is kiűzhesse a Várból, ha t. i. megvalósul, hogy az* ellenség a balparton nyomul előre. A fejedelem nagy aggodalmában a nehéz helyzetnek megfelelő eljárásra utasítja (szept. 15.) Gyürki Pált s tudtára; adja, hogy ép ez órában értesült az ellenségnek a Vág-Dunán történt átkeléséről és a balparton való előre nyomulásáról. Minthogy az elszakadt hid még nincs helyreállítva, következőleg Eszterházy Antal hadaival nem egyesülhet, — ő a közeledő ellenség elől valamerre visszafog vonulni a maga hadával. Eszterházyt megbízta, hogy saját hadaival maradjon a jobb parton és védelmezze meg a szentkereszti sánczokat. Gyürki Pált is az ő főparancsnoksága alá rendeli. Gyürkinek teljes készen') A. R. i. 618. l.