Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)
177 gárság köréből voltak kénytelenek pótolni. Hadmérnök egy sem volt a várban ; lőszerben és muskétákban is hiány mutatkozott, a mennyiben csak 80 használható muskétájok s 3 szakállos puskájuk volt. A puskához való tűzkőből nem Volt készletok s lőporuk összesen csak 100 mázsa. Midőn Rákóczy hadai Esztergom alá közelegtek, Kucklánder a kir. városban kidoboltatta, hogy a ki ő felsége hive és az is akar maradni, az vonuljon vissza a Vízivárosba és vegyen részt annak védelmében. A lakosság zömét a magyarok képezték, kik inkább a kuruczokkal rokonszenveztek; ennélfogva jobbadán csak az erővel is rákényszeritett vidéki és kir. városi német elem költözött a Víziváros falai közé, hol Kucklánder kitartásra, erős ellenállás kifejtésére buzdította s a csapatok közé is beosztotta őket. A fentemiitett sorhadi katonaságon kívül még magyar és rácz csapatok is részt vettek a védelemben, de Kucklánder jelentésében hallgat róluk s csak a capitulatio pontjaiban emliti fel őket; csakhogy ott is hallgat e csapatok számerejéről. A vármüvek védelmében rendelkezésére álló erőkre vonatkozó kimutatása tehát nem megbízható ; mert a harczképes polgárság, továbbá a magyar és rácz csapatokkal együtt a védelemben szereplő őrség létszáma legalább közel ezer emberre tehető. 1) Br. Kucklánder az őrség élelmezéséről 1703 óta olykép gondoskodott, hogy a vidéki falvakra egyszerűen kivetette és általuk beszolgáltatta a szükséges élelemnemüeket. 1705. jun. óta — 1706. szept. hóig pl. díjtalanul beszállittatott 3272 mérő gabonát, 1732 mérő abrakot, 152 2/ 4 mérő kölest. E mellett önmagáról sem feledkezett meg; az élelmezési biztos (Steinmetz Konrád) kimutatása szerint pl. a készletben levő 1124 mázsa lisztből 700 mázsa a várparancsnoké volt! Rákóczy olykép intézkedett, hogy a Vár és Víziváros a Duna mindkét oldaláról ostrom alá vétessék. Maga a fejedelem a Garam folyó torkolatánál ütötte föl táborát úgy, hogy e folyó hadvonalának háta mögé esett. Sátora egy halmon állott a tábor közepén, a honnét jól áttekinthette a párkányi Dunapartön felállított ostromütegeit. A párkányi erőd ez időszerint már nem létezett. Rákóczy, ki a felállított hajóhídon már jul. 27-én lovasságot és egy gyalog hadtestet (3000 ember) küldött át gr. Forgách Simon vezérlete alatt, jul. 28-án a Gyürky Pál tábornok (ki már a török háborúkban is szolgált) vezérlete alatt álló és jobbadán francziák-, németek- és lengyelekből alakított idegen (1500) lovasságát is a jobb partra küldötte; mert a vár és város szo') Rákóczy F. Emlékiratait pusztán emlékezet után szerkesztette ; levéltára nem állott rendelkezésére s igy nem csodálhatni, ha előadásában több helyen correctióra szorul. Br. Kucklánder önigazoló jelentése, melyet a vár átadása után a fővezérhez, Gr. Starhemberg Guidohoz intézett, szintén csak kellő felülbirálat mellett használható (I.. a. cs. és kir. köz. hadügym. levéltárában. Hofkrgsrath. Registr. December Nr. 391. Másolata az eszterg. főgymn könyvtárában). A katonai iró (V. ö. Feldzüge des Priozen von Savoyen VIII. B. S. 434.) br. Kucklánder e jelentése alapján adja elő az ostrom lefolyását. Mindezeket összevetve az Arch. Rákóczianum (I. és IX. köt.), továbbá Bél Mátyás Descriptio Comit. Strig. 117. 1. és Kolinovics Gábor kézirati munkájának (M. n. Muzeum 386. nr. fol.) adataival a való eseményeknek megfelelően igyekszünk leirni Esztergom utolsó kettős ostromának lefolyását. 11
