Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

173 Bercsényi egész hadteste itt táborozott, mig Bottyán aug. hóban is még Sopron vidékén harczol Eszterházy Antal fővezérlete alatt. A közbenjáró hatalmak (Anglia és Hollandia) sürgetésére a már több izben meghiusult békealkudozások Nagyszombatban újra megkezdődtek s e czélból május 8-án fegyverszünet jött létre, mely utóbb julius végéig meghosszabbíttatott. Az angol és hollandi követek — mint a Habsburgházzal szövetkezett államok képviselői — ez alkudozások folyamában mindent elkövettek, hogy Magyarország kibékittessék s igy a Habsburgok itt lekötött ereje végre felszabaduljon s annál nagyobb nyomatékkal vehessen részt a nyugaton folyó spanyol örökösödési háborúban (1701 —1714). A felkelők azonban annyi megszegett eskü, annyi megsértett szerződés és soha végre nem hajtott törvény után — a bécsi kormány puszta ígéreteiben nem biztak többé. Rákóczy békebiztosai : Bercsényi és Csáky grófok alakszerű kezességet kívántak olykép, hogy a kötendő békeszerződést a közbenjáró hatalmakon kivül Svéd-, Porosz-, Lengyelország és Velencze kezessége biztosítsa. A felkelők senatusa által Érsekújváron megállapított további feltételek voltak: 2) Erdély fejedelmét szabadon válaszsza. 3) A kierőszakolt pozsonyi törv. czikkek (1687) töröltessenek el és az akkor elfogadott trónörökösödés rendje ujabb egyezkedés tárgya legyen. 4) Az idegen katonaság és tisztviselők mind vonuljanak ki az országból. -5) A bevett vallások szabad gyakorlata olyan legyen, mint ahogy a szécsényi gyűlésen történt vallási egyezség megkötése óta (a kölcsönös szabadság elve alapján) tényleg gyakorlatban van stb. A 23 pontból álló követelésekkel szemben I. József király békebiztosa, Széchényi Pál, kalocsai érsek és veszprémi püspök, — az igazgatás és a fegyvererőnek hazafiak kezébe való adásában, szóval a belső biztosítékokban erősebb garantiát látott a külbiztositékoknál. Maga II. Rákóczy Ferencz fejedelem sohasem adta fényesebb jelét hazafias lelkének és önzetlenségének, mint ép e tárgyalások folyamában. Mert kész a maga részéről még Erdély fejedelemségéről is lemondani, ha ezzel Erdély önállóságának tényét biztosithatja.

1) A külállamok esetleges beavatkozása kétségkívül alig javított volna hazánk helyzetén ; mindamellett Széchényi Pál, ki saját hazafias lelke ösztönéből, majd az udvar megbízásából 1704 óta folyton az általa oly hőn óhajtott béke létrehozásán fáradozott, — végre maga is sürgette Bécsben a külhatalmak kezességének elfogadását. De hasztalanul; ennélfogva a mint az előbbi, ügy a nagyszombati békealkudozások is eredménytelenek maradtak. A közbenjáró angol és hollandi követek nagyon rossz néven vették ez alkudozások meghiúsulását; e körülmény valamint néhány ezrednek a Rajna mellékéről Magyarországba való küldése miatt a holland kormány erős szemrehányásokat tett József királynak. Az angol és holland követek külömben is támogatták Rákóczy feltételeit úgy Erdély önálló fejedelemségét mint a német hadak teljes kivezetését illetőleg; s mivel a bécsi udvar e feltételeket sem fogadta el, erősen ') Rákóczy F. Emlékiratai 175 és küv.