Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

174 duzzogtak. Fel is szólították a magyar békebiztosokat, hogy kemény óvást szerkeszszenek és ők a nagy világ előtt tanúságot fognak tenni ártatlanságukról a békealku meghiúsulása miatt

1) Hollandia az áthelyezett ezredek viszszahivását s az alkudozások újból való felvételét sürgette; egyáltalán a békeközvetitőknek mint alkotmányos államok képviselőinek sokkal több " érzékök volt a magyarok jogos, mert törvényen alapuló legtöbb kívánsága iránt, mint a bécsi kormányférfiaknak. A finoman észlelő angol és holland követek e felkelés folyamában csakhamar felismerték, hogy a bécsi cseh-német államférfiak megakarják hódítani Magyarországot és kiirtani vagy legalább is leigázni e büszke népet.'

2) Gr. Heister Sibert tábornagy a felkelőknél is mélyebben gyűlölte Széchényi Pál érseket, ki a trón iránt való hűséggel meleg haza- es fajszeretet párosított s e minőségében a felkelőknél is jobban útjában állt Heister s vele a katonai párt eltipró törekvéseinek. II. A meghiusult nagyszombati békealkudozások alatt Rákóczy teljesen felkészült Esztergom ostromlására. Bízvást elmondhatni, hogy a felkelés ügye úgy politikai, mint erkölcsi és katonai szempontból tán ekkoron érte el hatalmi tetőpontját. Magyarország szűkebb értelemben vett területén egyedül Pozsony, Komárom, Esztergom, Buda-Pest, Pétervárad, Eszék, Szeged, Arad, Győr, Sárvár, Körmend, Szt. Gotthard, Pécs, Szigetvár, Siklós, Székesfehérvár, Sopron, Trencsény, Lipótvár s még néhány kisebb erőd maradt ez idő szerint a császáriak kezében, kiket a haza határain belül — mint rendetlen lovas és gyalog csapatok — csak a szászok, horvátok, és főleg a harczias és kegyetlen ráczok támogattak hathatósan. Az esztergomi magyar őrséget is rácz csapatokkal pótolták. Az egész felvidék s Erdély felső megyéi, a Dunántúl le egész Pécsig, a Rába-vonal egész Kőszeg- és Kapuvárig •— mind a felkelés zászlaját lobogtatta. Esztergomot ez időszerint a kuruczok már hónapok óta áilandó ostromzár alatt tartották, amennyiben folyton portyáztak egész vidékén s pl. márcziusban a túlparton portyázásra indult várőrség 300 emberét — egynek kivételével — mind levágták. Eközben Le Maire, hadmérnök-dandárnok, már előre kikémlelte a várat, a melynek ostromához szükséges ágyukat és mozsarakat (40) Rákóczy Érsekújvár piaczán állíttatta és szerelte föl, míg a 12.000 főnyi lovas- és gyalog ostromló had a vár falai alatt táborozott. E csapatok Rákóczy szerint idegen módon voltak szervezve (azaz a rendes sorhad módjára). ') Thaly K. Bercsényi levelezései Károlyi Sándorhoz. 1868. Pest. 134. 1. 2) L. Lánczv: Történelmi kor- és jellemrajzok. 274. 1.