Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
166 Nagy baj volt az is, hogy a fejedelem nem volt képes rendszeresen fizetni a csapatokat; következőleg a sorhad fegyelme is annál kevésbbé volt fentartható. A felkelés első mozgalmait követő években a megyei nemes felkelőkön kivül — a porták szerint kiállított hajdúk, továbbá zsoldosok és önkéntesekből alakulnak a kurucz csapatok. A megyék t. i. személyes felkelést zsoldos csapatokkal is szokták volt pótolni; egyébiránt a kuruczok seregeiben szolgálók szintén fel voltak mentve minden személyes tehertől, még azon faluk is, melyek maguk helyett zsoldosokat állítottak. 1) A seregek felszerelése is nagyon hiányos volt főleg kezdetben. A legjobban felszerelt katonának is kardján kivül csak kerekes puskája volt, a lovasnak pedig két lábnyi hosszú karabélya, melynek szája majd az ágyúéval vetekedik vala. Kardjuk nem készült elég kemény aczélból, a ló zabiája hitvány, nyerge rosszul felszerelt. Az ezredeknek fele azonban még igysem volt mindig felszerelve. Fejükön süveget viseltek, egyebekben pedig ruházatuk a mai városi és megyei hajdúk külömböző szinü ruházatához vala hasonló. A fejedelem testőrségét képező „palotás"-ok válogatott csapatok voltak s teljesen vörös egyenruhát viseltek. 2) Desalleurs franczia tábornok szerint II. Rákóczynak 1704-ben 118 lovas és 96 gyalog, összesen 44,800 főnyi zászlóalja volt; de ebből csak 1.400 lovas és 5.300 gyalog volt jól felszerelve. Maga a fejedelem 75.000 emberre teszi összes zsoldosai számát. A megyei hadakból a gyalog 8 libertást, a lovas pedig 12-őt kapott havonkint. A fejedelem kétféle rézpénzt veretett, u. m. polturát és libertást, mely utóbbi feliratáról „pro libertate" nyerte nevét (másik oldalán az ország czimere); 10 poltura tett egy libertást, 8 libertás pedig egy ezüst tallért. * Palkovics Ferencz, esztergommegyei aljegyző, 1704 jan. 3-án arról tudósítja br. Kucklándert, hogy már alig 11 falu tartozik a megye hatalmi köréhez; a többi falu már mind a kuruczoknak hódol. Mindamellett 1704 óta a vármegyének vált kötelességévé a dunai átkelőket őriztetni, fentartani a postai közlekedést és teljesíteni a hirnöki szolgálatokat. Az alispán, Slavniczai Sándor Menyhért, áll a Bottyán által toborzott csapatok élén; utóbb mint cs. kir. ezredes — a várparancsnok alá rendelt minőségben — a cs. seregbe is felvétetett csapataival együtt. Schweidler budai főhadbiztos utasítása szerint egy-egy katonája 1 '/ s font kenyeret és egy font hust kap naponként. 3) Br. Kucklánder Bottyán lefoglalt készpénzét e csapatok zsoldfizetésére használta fel. A felkelők eközben megszállották Érsekújvárt, mely ez idő szerint az elsőrangú erősségek közé tartozott. Ennek elfoglalása Bottyánnak is csak előnyéré válhatott, mert biztosította falvainak békésebb birtoklásában. Régi összeköttetései a város lakosságával és az őrségbeli hajdúsággal, melyet titkon meg is ') A. R. IX. k. 315. 1. 2) V. ö. A. R. X. köt. 2—3. 1. *) 1704. nov. 28. Esztergomm. ltár. L. K. f. 2. nr. 7.
