Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
160 hogy Schlick tábornok és a budai dicasterium utasítása szerint lovasságával Pestre, gyalogságával pedig Budára kell vonulnia, hol legénysége rendszeresért be fog szállásoltatni. Csakhogy br. Kucklánder ezt megtudván, ő felsége nevében tiltakozott Bottyán távozása ellen; mert ez esetben a dunai átkelő őrizetlen fog maradni. Pedig az ő katonaságának Esztergomban nincs szállása ; ha ez volna, ugy azt hiszi katonasága is már vagy 200-al megszaporodott volna. Ez időszerint Esztergommegye balparti része már a kuruezok protectiója alatt állott; Bottyán katonasága pedig csak nyomorog. Maga Bottyán saját költségén látta el lovaikat szénával, abrakkal. A főhaditanács a felkelés rohamos terjedése miatt szept. 30-án Esztergom- és Komárommegyét jelöli ki Bottyán részére ujabb táborzó állomásul S egyúttal reábízza a dunai átkelő (Vácztól-Komáromig) védelmét; a király másrészről meghagyja (okt. 2.) Esztergommegyének, hogy a toborzandó uj nemzeti katonaság lovassága részére minél előbb rendezzen be állomáshelyet. Eközben a kuruezok kísérletet tettek, hogy a vár részben magyar őrségét is átpártolásra birják. A kuruezok váczi táborából Füleki Szűcs János ez érdemben a következő levelet intézi az őrséghez: Szolgálatomat ajánlom Kegyelmeteknek. * Nem tudom, mi okra nézve Kegyelmetek illy török-módon bánik Kegyelmes Urunk ő Nagysága hivei közül való katonákkal ? Itt tetszik ki, hogy Kegyelmetek nem igaz magyari, hanem némettel bagzott vérrel bir! Tovább intem Kegyelmeteket, hogy affélében alábbhagyjon, mert most Kegyelmes Urunk Buda felé indulván az egész armádával: magyarral, lengyellel és más idegen nemzetekkel együtt is, — ezért félek rajta, hogy Kegyelmetek is úgy ne járjék, mint az a szolnoki, egri, váradi és szakmári s több efféle végbeliek jártak, hogy Kegyelmeteknek még az gyermeke valaha meg ne bánja. Azért Kegyelmetek azon rabokat, melyeket elvitt, békével visszabocsássa és károkat megtérítse. Hogyha pedig Kegyelmetek Kegyelmes Urunk gratiáját amplectálni akarja: kész vagyok azt is megadni, mivelhogy Kegyelmes Urunk ő Nagysága parancsolatja nálunk vagyon. Akár pedig hitre gyűjjön Kegyelmetek hozzám, a hol híremet hallja, — nem lészen oly hamis hitem, mint a Kegyelmetek katonái közül némellyek vitézeinket hamis hittel megcsalták. Ezzel Kegyelmetek Költ táborunkban, váczi mezőben, die 2-da 8-biis 1703. k jóakarója Füleki Szűcs Já no s Ezres-Kapitány, Vice-Kapitányommal együtt Kecskeméthi Jánossal. P. S. Kegyelmes Urunk nem azért kötött fegyvert, hogy maga nemzetének vérében fertőztesse kardját, -— úgy mi is, — mint Kegyelmetek. Az esztergomi magyar vitézlő rend erre következőleg válaszolt: Szolgálatunkat ajánljuk mi is Kegyelmeteknek. Vettük Kegyelmetek goromba orrú pennával irott levelét, mellynek vastag continentiájára ez választ adtunk. Elsőben is irja Kegyelmetek, hogy
