Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

158 gében) fogadnék népet; mert megőszülvén ő Felsége hivsége és fegyverkedése mellett való szeretet arra vinne engemet. Hogy pedig informáljam Excellentiádat bővebben: mennyi számú embert és mennyi üdü alatt szerezhetnék ? légyen csak készpénz hamar és némely vármegyékre assignatióm, hogy fogadott katonákot és fogadandókat quártélyban hová tegyem és helyheztessek; úgy olyan capitulatiókra és rangra, mint az felső regementek, azaz 1500 embert, bizom, hogy felállíthatok; kiben is hogy fáradjak és fáradhassak, nem kell üdüt vesztegetni, hanem mennil hamaribb pénzt kezeimhez küldeni: mert ez iránt való késedelem nagyobb alkalmatlanságokat fog adni nagyobb rosszaságoknak elkövetésére a fentemiitett kuruczoknak." Bottyán utóbb 2 ezred felállítására is vállalkozik, ha oly ellátás- és fizetésben részesülnek, mint kiint a birodalomban harczoló magyar ezredek. A haditanács azonban ez utóbbi feltételt nem teljesítette, sőt a végvárakbeli őrségek zsoldjánál is kevesebbet irányzott elő. E szerint egy lovas vitéz hadfogadó sápul és fegyverre 6 birodalmi tallért (=9 magyar frttal), havonkint 3 frt zsoldot a kenyéren fölül, lova pedig természetbeli ellátást kap; egy hajdú (gyalogos) pedig 3 tallért és a kenyéren kivül 2 frt havi zsoldot kap. A prima plana vagyis az ezred törzstisztjeinek fizetése később fog megállapittatni. • A kik a király zsoldjába lépnek, azoknak családjai kir. ótalomban ré* szesülnek ; házaik minden személyes beszállásolás- vagy egyéb bármiféle személyes tartozásoktól (pl. portio-fizetés) mentesek lesznek s az ország határain kivül szolgálni nem tartoznak.

1) Gr. Koháry csak 500 lovas és 300 gyalogos fogadására kapott engedélyt a bécsi haditanácstól. A tábornok tehát ezen utasításának megfelelőleg újra megbízta Bottyánt, mint a csapat ezredesét, hogy az ő főparancsnoksága alatt kezdje meg a hadfogadást Nógrád-, Hont- és Hevesmegyében (1703 aug.). Ezredével a Morva határszéleken táborozó gr. Schlik táborához kellett volna csatlakoznia. A hűségben maradt nyugoti vármegyék is ide küldték 2000 főből álló'lovas és gyalog csapataikat (nemzeti katonaság, militia). Bottyán tehát, habár különösen a tisztikar részére sürgetett nagyobb zsold fizetését nem is tudta kieszközölni és általában keveselte a zsoldot, mégis megkezdte a hadfogadást s kihirdette a király hadfogadó pátensét. Gr. Koháry utasítása szerint csak hűnek Ígérkező s rendes erkölcsű egyéneket volt szabad felfogadnia; a külföldön harczoló magyar ezredek kötelékéhez tartozók szintén nem voltak felvehetők. Az ezredbeli főtiszteket Bottyán jelölte ki sajánlotta Kohárynak, ki megerősítés végett ismét a főhaditanácshoz terjesztette föl őket. E tiszti állásokra vonatkozólag Bottyán csakhamar arról panaszkodik, hogy nem igen akad vállalkozó. Pl. Ebeczki István kevesli a kapitányi állást, mások meg a fizetést keveslik, maguknak nem lévén költeni való pénzük. . Csak Zsámboky (Nagy) István és Náray vállalkoztak kapitányságra; ez utóbbi azonban csak azon feltétel a^att, ha pénz dolgában Bottyán támogatja. így ') A. R. IX. köt. 75—91. 1.