Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

157 A karloviczi béke óta (1699) óta Bottyán egyelőre Esztergomban tartóz­kodott. Itt 1690 óta a sánta br. Kucklánder Ferencz volt a várparancsnok; egyike az osztrák soldatesca azon gyűlöletes emlékű jelenségeinek, mely csak önérdekét hajhászsza s ennek szolgálatában minden vis'szaélésre, jogtiprásra, sőt alacsőnyságra kész. II. Rákóczy F. kicsinylő véleményt táplált felőle. Azok állítása szerint, a kik ismerték, együgyű öreg volt, a ki rangját pénzül vette anélkül, hogy valaha sokat bajlódott volna a hadtudománynyal (1706) — írja róla Emlékirataiban. 1) II. Rákóczy Ferencz elfogatását (1701. april) alkalmas időpontnak találta arra, hogy tönkretegye Bottyánt, ki a spanyol örökösödési háború kitörésével ismét táborba szállt s kinek szép kastélyára és egyéb fekvőségeire áhítozott. Titkos jelentésében tehát arról vádolja Bottyánt az udvarnál, hogy ő is titkos összeköttetésben áll Rákóczyval. A magyarok iránt külömben is bizalmatlan bécsi kormány minden kihallgatás nélkül elfo­gatta és őrizet alá helyezte Bottyánt. A haditanács — bizonyítékok hiányában — végre is kénytelen volt őt felmenteni, ki távol hazájától — mitsem tudott a mozgalomról. Hasztalan kereste titkos feladóját, hogy elégtételt szerezzen magának. A katonai becsületében magát meggyalázottnak vélt ezredes erre a megsértett sziv keserűségével tér vissza hazájába. 1701 jun. 16-án már köböl­kuti jószágán találjuk. * Gr. Koháry István cs. kir. tábornok hadfogadásra hivó felhívására Boty­tyán Esztergomból (1703 jun. 15.) azt válaszolja a tábornok levelének olvas­tára,hogy „egész testem felháborodott; olvasván legfőképen aztat, hogy azon kóborló, magyar nemzetiségünknek rontói és országunknak pusztítói (t. i. a kuruczok) zászlókat is emeltek már: — félek, hogy országunk mostani oltal­mára való vitéz embereknek üressége miatt (ob fortuitam rebellium eorundem consurrectionem) kárt ne valljunk. De ... . bizva bízom, hogy (Isten) az én legkegyelmesebb, szentséges koronás királyomot és uramot nem adja ellensé­geinek hatalma alá, úgy az haereditarium Marianum országában összvegyült (injusta arma vibrantes) népek, gyüzhetetlen fegyvere által leterültetnek: kik ellen én hivségemtül és kötelességemtül viseltetvén, nemcsak magam ellenük fegyvereskedni fogok: hanem más vitéz embereket is, bízom Istenem után, hogy készpénzért magamhoz hódítván — azon kuruczok ellen összeszedhetek. Proinde Excellentiád méltóztassék az Tekintetes Hadakozó Tanácsot infor­málni, hogy mennél hamaribb ennihány ezer forintig való készpénzt kezeim­hez küldeni méltóztassik, mert nékem — Isten úgy segéljen, hogy nincsen pénzem; a minemő csekély jószágocskám vagyon, kész volnék zálogban vet­nem, csak venné valaki és az olyan pénzemért (ő Felsége e sürgető szüksé­Thaly K. szerint az esztergomi nép ma is rémes dolgokat beszél róla s átok közt em­legeti nevét; azon hagyományt köti hozzá, hogy lelkét viharos éjeken — büntetésül sok go­noszságaért — az ördögök tüzes szekéren hurezolják végig Esztergom- utczáin és végül elsüly­lyesztik ama tóba, mely a város határában fekszik s Bottyán-tavának neveztetik. B. J. 31. 1,

Next

/
Thumbnails
Contents