Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

I 456 az mindenható Istennek akarattya szerint már megnevezett onokám Tuczman Istók magtalanul megtalálna halni, tehát azon eő reá hagyott néhai uramnak Jósa Pállal keresett javaimból való rész mindenestől Szabó Mátyásné leányom csak fiu ágon lévő unokámra szálljon. Már azon mostani nemzetes és vitézlő Bottyán János urammal keresett javaimat ami illeti: tudva lévén mindenek előtt — maga sem tagadhattya — hogy midőn engem elvett csak szegin legény állapottyában találtatott ; kész gazdaságban és jószágban szállott és az minemű jószágot együtt kerestünk eredetet vett; ahoz amit keresett volna is eő kegyelme fegyverrel, ki ugyan az által, ki pedig törvény által jobbára elveszett és el is költ. Mind az fellyeb okokra nézve, mind pedig hogy jobbára gazdaságból, majorkodásból, göböllyel, marhával és gabonával való kereskedésbőlmindenünk szaporodott (volna), közönséges gondviselésünk által. Az közönséges és természet szerint való igazság s ugy országunk irott törvénye is azt hozván magával, feléről szabad dispositióm lévén, ez mostani urunk idejében vagy eő kegyelmével valő keresett akár ingó, akár ingatlan, akár hol és akár minemű, egyszóval minden névvel nevezendő jószágoknak is javainknak engem méltán illető emiitett fél részemből, igaz házas-társbóli eő kegyelméhez való szeretetemből és kötelességemből viseltetvén emiitett uramnak ezer rhénos forinttya legyen.

1) stb. 1687-ben Szlavniczai Sándor Menyhért, mint anyjának (sz. Kerekes Éva) teljhatalmú megbízottja Sáp, Sári-Sáp, Babaly és Bajna falukat öt pusztával együtt 2500 frtért 15 évre visszaválthatlanul elzálogosítja Bottyán János zsámbéki kapitánynak és neje, szül. Lakatos Judit asszonynak. Már 1688-ban félemlíti esztergomi házát'-'), 1696 óta 15,000 frt kölcsön fejében a gróf Pálffyak Köbölkút, Kis-Ujfalu, Kisgyarmat, Nagy-Bény, Leánd, Csata és Bátorkeszi nevű falvait és pusztáit átveszi és zálogjogon haszonélvezi; Bátorkeszi, Köbölkút és Kis-Ujfalura (1702-ig) utóbb még 12,622 frt zálogkölcsönt ad; 1695—1701-ig részint örökáron részint zálogjogon megszerzi Gyiva pusztát, a pestmegyei Nyáregyházát (puszta); a fehérmegyei Tabajdot (puszta) Csondrádmegyében pedig Felgyő és Szántó nevű pusztákat, s e két utóbbiért az ujszerzeményi bizottság quotája czimén 1000 frtot fizet. Esztergom kir. városban kastélyán kivül még 2 háza és 3 szőlője volt. Bottyán kérelmére I. Lipót király esztergomi kastélyát, a hozzátartozó ingatlanokkal együtt minden kir. adótól és bármely természetű polgári tehertől felmenti és nemesi curiává (a mai városház) avatja (1698. aug. 18.), mivel Botytyán téritvény alakjában kijelentette, hogy — figyermek nélkül való elhalálozása esetében — e curia a kir. fiscus kezére szálljon. A curiába való beigtatást a nyitrai káptalan és a királyi kiküldött a megbízott tanuk jelenlétében végre is hajtották.

?) Cseythey János, városi ügyész azonban az egész beigtatásnak a város nevében ellentmondott; e miatt a város záros határidőre a király elé idéztetett. A curia mentességi ügye évtizedeken át állandó viszály tárgyát képezte a város s a curia tényleges birtokosa (utóbb br. Kucklánder) között. V. ü. Nedeczky Gáspár: A Nedeczky család 204—205. 1. -) A. R. IX. 11. 1. 3) A. R. IX. 47. 1.