Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
152 számadással is adós maradt. A bizottság ez előadása valóságos bünlajstrom képét tárja elénk; pedig jobbadán németek voltak tagjai 1 Esztergommegye sz. , kir. város helyzete teljesen beillik a fentvázolt kép keretébe. E tisztultabb felfogás és behatások daczára — a bécsi vezérlő államférfiak politikai törekvése, megrögzött ellenszenve és elfogultsága a magyarok iránt mitsem változott. Sőt ez ellenszenv annyira megvesztegette a bécsi miniszterek józan Ítéletét s külömben sem valami éles politikai belátását, hogy eljárásukkal mintegy maguk szólítják ismét fegyverre a magyart akkor, mikor a spanyol örökösödési háborúval szemben — a trónnak összes alattvalói harczi erejét kell vala a hadiszerencse mérlegébe vetnie. Magyarország uri és nemesi rendjének zöme a XVII. század végén, tehát a Tökölyi-féle mozgalom lezajlásával — vágyaiban oly mérsékelt pártot képezett, mely az alkotmányos kormányforma mellett a kir. iránt tartözó hűség jelszavát hangoztatta — Széchenyi Pál, a kalocsai érsek áll e párt élén; a kitört felkelés vezérférfiai is jobbadán ehhez tartoztak. Hisz Tokai és Szalontai felkelése idejében (1697) gr. Bercsényi Miklós, utóbb a felkelés lelke — még Esztergommegyétől is katonai segélyt kér a felkelés leverésére. 1) Károlyi Sándor gróf Dolhánál veri szét a felkelőket (1703). A bécsi kormány azonban vakságában nem ismerte fel e párt fontosságát. Széchenyi, Károlyi most is hasztalan tesznek előterjesztéseket a sérelmek orvoslására, az elégedetlenség okainak megszüntetését illetőleg. Hasztalan igyekszenek mindkét irányban békéltetőleg hatni, t. i. föl- és lefelé; dynastikus hűséggel párosult minden hazafias törekvésük eredménytelen maradt elannyira, hogy a bécsi kormányférfiak lenéző, tehetetlen gőgje és merevsége e mérsékelt elemek jő részét is elidegeníti. Károlyi Sándor gróf Bécsből hazajövet egyenest II. Rákóczy F. táborába megy és hűséget esküszik. A katonaság garázdálkodása, a közigazgatási önkény visszaélései, a magyar alkotmány megsemmisítésére irányzott különféle törekvések (önkényes adóztatás, központosító reformkísérlet) a számerejében és anyagi jóléte terén megfogyatkozott és mindenkép megalázott nemzetet végre is kétségbeejtették. A királyukhoz és hazájukhoz hű főpapok és főurak óva-intő, majd követelő szava nem talált többé visszhangot a bécsi kormányférfiak körében; sőt. teljesen háttérbe szorultak. Kollonich személyében a reformterv főkovácsa, egy stájer származású idegen jutott Magyarország első főpapi székére. így történt, hogy az ország lassú haldoklása felett kitörő hazafiúi bánat, az elnyomók iránt ápolt gyűlölet érzete, mely mint hamu alatt lappangó parázs — sohasem hamvadt el végképen a magyar lelkében ; a főurak sértett s ki nem elégített dicsvágya vagy saját hazájukban idegen uralmat tűrni nem akaró hazafisága folytán az elégedetlenség végre nyilt lángokban tör ki. A hatás újra rtiegszüli a nemzeti visszahatás szellemét, mely a fegyveres fellépésben keresi a nemzeti jogok, az alkotmányos önállóság biztosítását, mihelyt *) Esztergomm. ltár. 1697. Jegyzőkönyv 35. 1.
