Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
153 a mozgalom megtalálta vezérét s az európai politikai helyzet alakulása is sikerrel látszott kecsegtetni a felkelés nemzeti ügyét. Magyarország önfentartási és védelmi helyzete azonban az előző időkhöz képest nagyon megváltozott. A török hatalom meg volt törve; Erdély elvesztette önállóságát, pedig a XVII. század felkeléseinek ezek 'voltak a főtámaszai. A horvátok, szerbek és szászok kész eszközeivé lesznek a bécsi kormánynak (épugy mint 1848-ban). s az ellenforradalom zászlaját lobogtatják. Különösen a szerbek sohasem voltak hazánkban számosabbak és harcziasabbak; államot képezve az államban — saját érsekük és katonai vajdájuk hatósága alá tartoztak. Ily nehéz helyzetben az a két párt, t. i. a Habsburgokra támaszkodó német-kath. és a protestans-törökpárt, mely másfél századon át külömböző utakon igyekezett eszközölni a haza üdvét, most egyesült erővel igyekszik megmenteni az ország alkotmányos önállóságát. II. Rákóczy Ferencz elfogatása, idegen földön való bebörtönöztetése, perbefogatása, majd megmenekülése és elitéltetése — vezért adott az elégületlen elemeknek. A franczia király segélyigérete (pénzben és hadértő tisztekben), a nágy spanyol örökösödési háború kitörése, mely miatt alig 30,000 főnyi hadsereg maradt hazánkban, mindez csak siettette ama mozgalomnak kitörését, melyre az európai helyzet nagyon kedvezőnek mutatkozott s végeredményében csak a nemzeti ügy diadalával kecsegtetett. 1) * * * II. Rákóczy Ferencz első sikerei után (1703.) a felkelés- mint gátat nem ismerő áradat terjed tova és rövid idő alatt elborítja az egész felső vidéket. A kuruczok zászlai csakhamar egész a Vág folyóig lobognak; mert mint maga Rákóczy irja: 2) „Ez isteni gondviselés elküldött a puszta hazába, hogy fegyverre . és szabadságra hivő szózat legyek. És meghallá e szózatot az ország minden (magyar) népe. A nemes szivek lángra lobbantak a szabadság nevére és siettek fegyvert fogni annak visszanyérésére." A szenvedett sérelmek daczára azonban mégis voltak sokan, kik kezdetben a fegyverre kelést nem tudták megegyeztetni a koronás - király iránt tartozó hüségérzetökkel, másrészről az itt maradt csász. őrségek is csak természetes nyomást gyakoroltak a birtokaikat is féltő ingadozókra. Esztergommegye és város is kezdetben az utóbbiak közé tartozott. A király hadba hivó szavára 7 nyugati vármegye 2000 embert küld Schlick gróf táborába; a haditanács pedig Koháry István gróf utján a hires Vak Bottyánt bizta meg egy ezred lovas toborzó fogadására. ') Maga II. Rákóczy F. 1704-ben „Recrudescunt inctytae gentis Hungarae vulnera" czimü manifestu'mában tudatja országgal és világgal a felkelés távolabbi és közelebbi okait. L. Kerékgyártó A. Magyarország történetének kézikönyve IV. köt. 144. 1. V. ö. Horváth M. M. Tört. VI. köt. 330. 1. 2) -Emlékiratai ötödik kiad. 79. 1.
