Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

149 zen birtokokra nézve 1698-ban felállították az úgynevezett uj-szerzeményi ízottságot; ha a birtokos be is tudta bizonyítani tulajdonjogát, mégis csak izonyos összeg (hadi quota) lefizetése után vehette birtokába. A sok hiteles ely és családi levéltár pusztulása után már maga a tulajdonjog bebizonyítása em kis feladat volt; s ha valaki kellőképen nem tudta igazolni jogigényét így nem tudta lefizetni a váltságpénzt, akkor a birtok beiratképen másnak iatott (mig attól ki nem váltotta). Mindinkább előtérbe lép a bécsi kormány azon törekvése, mely szerint - a formák, elnevezések lehető kímélésével —- hazánkat a közigazgatás eleire és lényegére nézve minél közelebbi kapcsolatba hozza s egyöntetűvé gye az örökös tartományokéval. A rendeletek, utasítások már külömben is :góta csász. pecsétek alatt jelennek meg; a nádor, kir. kancellaria, m. kir. ivari kamara, tehát a legfőbb magyar hatóságok úgyszólván csak egyszerű ígrehajtó közegei a bécsi kormánytanácsnak; még a zsoldért szolgáló ma/ar katonaság (azaz nemzeti katonaság) is császári katonaság számba megyen. magyar király — csak a koronázáskor szerepel mint ilyen ; hazánk törinybiztositotta önállósága — <annak valódi kellékeivel — csak a papíron tezik. Az absolutizmus kíséretében jelentkező központosító irányzat egyik felnő bizonysága az 1697-ben kiadott s a katonaság ellátására vonatkozó szailyzat (Reglement). E szabályzatban — mint irányeszme — azon felfogás /er kifejezést, hogy Magyarország és az örökös tartományok csak részei ;y nagyobb és zárt egészet képező országcsoportozatnak, melynek élén a ászár áll — mint legfőbb hadúr, ki ezen minőségében egyenlő arányban selendő terheket vet ki összes alattvalóira. A Kollonich érsek elnöklete alatt működő bizottság (deputatio), midőn a idi contributio felosztásával (repartitio) foglalkozik, már ekkoron eltelve a köis hadsereg eszméjével — az ujonczállitást is közös kulcs alapján igyekezett sgoldani, mert a nemességnek a közterhek alól való mentességét is megarja szüntetni. Kollonich, hogy az izgékony és jogaira féltékeny magyar elemet ellenlyozza, idegen, különösen német és rácz telepekkel boritja el az országot.' jyancsak minden felkelési kísérletnek gyökeres elfojtására, a spanyol örösödési háború kitörésekor 12 magyar és horvát ezredet kellett (1702) kiitani, hogy ekként a törvény ellenére hazánkban maradó idegen hadak légibb részben pótoltassanak. Eszterházy Pál, nádor, reá parancsol Esztergom;gyére is, hogy a 30 megyei és 10 városi porta után állítson azaz fogadjon jdukat; a felszerelésükre (Mundirung) szükséges összeget—fejenkint 18 frtot a megye hajtsa be előre s leendő kárpótlás fejében szolgáltassa át And;sy ezredesnek.

1) A megye 30 hajdú zsoldjára 390 frtot fizetett Schweidler dai főhadbiztosnak. Esztergomm. ltára. Lad. A. f. 3. nr. 17. Lad. K. f. 4. nr. 4,