Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
134 csos (Kásztner János, Heim Boldizsár, Campion György és Engler Jakab főkamarás), továbbá Haischmann Bertalan, szintén külső tanácsbeli és egyúttal egyházatya — a kérdés tárgyalásakor — a főbiró és tanács előtt nyilván tiltakoztak az izraeliták szándékolt befogadása ellen. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy a tervezett befogadásról előzetesen mitsem tudtak s a szándék külömben is ellenkezik a város kiváltságlevelével, mely szerint semmiféle eretnek, bármily vallású legyen is, nem vehető fel lakóul a kir. városba. Minthogy a pozsonyi kamara a 3 évre szóló letelepedhetési engedély megadásához hozzájárult, Silz Pál, a főbiró, befogadta őket a városba s a velük kötött egyezség értelmében 200 frtot fel is vett tőlük Pozsonyban. 1) Eközben a tiltakozó kisebbség az érsekhez fordult panaszával; Keresztély Ágost erre keményen megintette a várost, hogy a városi kiváltságlevél ellenére befogadott izraelitákat rögtön tiltsa ki a kebeléből, nehogy ez érdemben magasabb helyen kelljen orvoslást keresnie. Ugy látszik az érsek e fenyegetése sem változtatott többé a helyzeten. A vajdáik alatt szerteszét kóborló czigányoknak nemcsak, hogy a város falai közé nem volt szabad lépniök, hanem még a város határában sem tűrték meg őket. * A hosszas háborúk elvadult erkölcsöket szültek s jó részben elvonták a lakosságot a békés polgári élet foglalkozásaitól. A vagyonát vesztett és fegyverfogható elem hozzászokott a könnyű szerrel való zsákmányszerzéshez s a verejtékes munka helyett a béke napjaiban is tovább folytatta megszokott életmódját. Tolvajok-, latrok- és útonállóktól hemzsegett az ország úgy, hogy a veszélyeztetett személy- és vagyonbiztonság, a megromlott közerkölcsök javítása és helyreállítása érdekében erélyes eszközökhöz kelle folyamodni. A vármegye már 1696-ban szervezte a megyei csendőrség intézményét, mely ez időszerint parasztokból állott. Az egyház és állam együttes működése, az újra éledő hitélet és a közbiztonsági intézkedések — végre is csak előnyösen hatottak a kóros társadalmi és erkölcsi állapotok megjavitására; habár az üdvös eredmény nem is mutatkozott rohamosan. Különösen üdvösen hatottak az erkölcsök megjavulására a társadalom külömböző rétegeit felölelő vallásos társulatok; ilyenek voltak pl. ekkoron a korda-társulat a szentferenczieknél, a Mária-congregatio a jezsuitáknál stb. A hitélet felkeltése, a katholiáismus nyilt megvallása és terjesztése, a vallás-erkölcsös élet követelményeinek megfelelő magaviselet és életmód képezik e társulatok czélját; üdvös hatásukat csak jótékonyan egészitette ki az összes iparüző világot magában foglaló czéhek intézménye. Az alapszabályaiknál fogva szigorúan vallás-erkölcsös irányú és fegyelmezett czéhek csak jótékonyan hatottak a vallásos közszellem és társadalmi fegyelem keltése és fentartása érdemében. Állam és egyház is kölcsönösen támogatják és kiegészítik ') U. o. 1712. nr. 13. és 18.
