Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
131 hivta őket vallásuk elhagyására; az áttérés határidejéül a jövő évi húsvétot jelölte meg. 1) A kir. kiváltságlevél megszerzése óta a vallás kérdése több izben belviszályokra adott okot a polgárság körében. Esztergomban pl.csak egy bábsütő műhely volt engedélyezve (a czéhszabályok értelmében) s annak mestere a pozsonyi mézesbábosok czéktestületéhez tartozott. Mikor a kuruczok 1706. Koch Pál esztergomi gazdag bábsütő mestert kirabolták és agyonverték, utána a prot. vallású Belics Kristóf gyakorolta a mézesbábos mesterséget. Habár 1707. óta türt és teherviselő lakosa volt a városnak, sőt saját állítása szerint a polgárok sorába is valóban felvétetett, a tanács 1710-ben mégis kizárta a város kebeléből, mert ev. ág. vallású volt s nem tért át a kath. vallásra; sőt készebb volt inkább a várost is elhagyni. Minthogy a tanács ismételt felhívására is ragaszkodott ezen elhatározásához — a tanács a bábsütő műhelyt a polgárok névsorába szabályszerűen felvett Reisl Jeremiás nevű hath. bábsütő legénynek adta, habár a pozsonyi bábsütő czéh Belicset elismerte volt czéhbeli mesternek s közbe is járt érette. A m. kir. kamara is teljesen helyeselte a városnak ezen — kiváltságlevelével megegyező eljárását. 2) Belics azonban utóbb mégis áttért; de ekkor ismét azért nem akarták felvenni a polgárság kötelékébe, mert ez esetben a már tényleges mühelybirtokost, Reisl Jeremiást, kellett volna megfosztani iparosüzletétől. * A XVII. század utolsó tizedétől fogva félreismerhetlenül jelentkezik a bécsi kormány azon törekvése, mely szerint a felkelésekre hajlandó magyar elemet minél sürübb német és szerb telepítésekkel igyekezett mérsékelni és ellensúlyozni. Mig a német elem leginkább a városokat borítja el, addig a szerbek I. Lipót 1691-ben kelt diplomája óta (mely érsek és va^daválasztási jogot biztosit számukra) majdnem külön államot képeznek a magyar állam területén. Rendkívül harczias szelleműek s szolgálatkész eszközei a bécsi kormány férfiaknak a magyar elemmel szemben; de hova-tovább csakhamar kitűnt, hogy görög-keleti vallásuknál fogva politikai rokonszenvük is nem Bécs, hanem Szt.-Pétervár felé irányozza tekintetüket. A bécsi kormány e szerb népelem beolvasztása s szorosabb csatlakozása érdekében oda törekedett, hogy megnyerje őket a kath. egyháznak vagy legalább papjaik neveltetése tehát a mivelődés terjesztése utján — a miveltség alantas fokán álló szerb papságot magasabb színvonalra s igy közelebb emelje magához s ugyancsak általa hathasson a népre is. A XVI. és XVII. században, tehát a hódoltság idejében a kir. várost a szerbek lakták elannyira, hogy a kir. várost ekkoron Ráczvárosnak nevezték. 1683. óta azonban — kiköltözés folytán — számuk nagyon megfogyatkozott. ') Esztergomvár. ltár. Jegyzőkönyv 1710.—1711. 10. 1. 2) U. o. fase. I. nr. 4. Jegyzőkönyv. 1710.—48 1.
