Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
130 mellett téríttesse meg 3 éven át szenvedett veszteségeit is; a nagysápiakat pedig szoríttassa a kir. parancs iránt tartozó engedelmességre. Jelenti az érseknek, hogy, ha Nagy-Sápot vissza nem kapja, nem képes megélni s jövedelméből ruhaszükségletét sem fedezheti. Mert a mi ruhája van is, ahhoz is csak a bibornok-érsek kegyelméből jutott, mivel a Ferdinand-féle alapból már kétszer segélyt utalványozott számára. Végül felpanaszolja, hogy 1711-ben (a főesperesi vizsgálat után), midőn Bajnáról körmenetet vezetett Nagy-Sápra s ott isteni tiszteletet akart tartani, az idősebb prot. parasztok vezetése mellett az egész falu asszonynépe botokkal, husángokkal és a kenyérsütéshez tartozó különféle eszközökkel felfegyverkezve — rátámadtak s megakadályozták a körmenetnek a templomba való vonulását elannyira, hogy végre is az istentiszteletet egy ottani szegény kath. paraszt házában kellett végeznie s a szent beszédet is annak udvarán tartotta. Mindezek következtében a király erélyes parancsot menesztett a vármegyéhez (felolv. 1711. aug. 27.); erre a megye karhatalommal űzette ki a megye területén tartózkodó prot. lelkészeket. 1) A nyugalom és békesség azonban ez erélyes eljárás daczára sem állott helyre. A bajnai plébános 1712-ben ismét panaszkodik, hogy midőn az istentisztelethez hozzá fogott, a parasztok feltett süveggel törtek rá s őt a leggyalázatosabb szidalmak közt kiűzték. A történtekért a plébános a földesúr magaviseletét okolja. A plébános 1713-ban felterjesztett panaszára a bibornok-érsek 1714 január hóban Mérey Mihály püspök képében újra vizsgálatot rendelt a megyében. Valószínűleg Mérey e jelentése alapján kelt III. Károly királynak az akatholikusok vallásügyére vonatkozó ujabb pátense. (1714. apr. 28.) Ebben ismét csak a törvényesen beczikkélyezett helyekre szorítja az akatholikusok szabad vallásgyakorlatát; lelkészt, templomot, iskolát és mestert nem tarthatnak s a kath. lelkész járandóságát sem szabad lefoglalniok vagy visszatartaniok. 2) Minthogy a megye nem hajtotta végre a kir. pátenst, a herczegprimás 3) mint főispán— 1714. aug. 3-án kemény hangon ráirt a megyére, hogy vallás dolgában — szigorú büntetés terhe alatt — állítsák helyre a kurucz felkelést közvetlen megelőző állapotokat. A kizárólagosság azon irányzata, mely az uralkodó protestantizmust jellemzi, most a katholiczizmus részéről is egész merevséggel lép előtérbe. E szellem behatása alatt történt, hogy pl. Esztergom kir. Városban az akatholikusokat nem vették fel a czéhekbe s a városi polgárság kebelébe — még pedig az 1708-ban nyert kir. kiváltságlevél alapján, mely kizárja más vallásúak felvételét. így történt pl. hogy a városi tanács 1710. decz. 10-én maga ejé idézett két ev. ágo$t. valiásu polgárt, u. m. Pátkay Mártont és Ugróczy János s fel') U. o. Lad. L. fasc. I. nr. 15. •) U. o. Lad. B. fasc. 2. nr. 5. s) Keresztély Ágost érsek III. Károly királytól nyerte a német birodalmi herczegi ezimet s ezóta az esztergomi érsek M. herczeg-primása czimét viseli.