Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
117 bűneseteket a czéhmester a megyei vagy városi törvényszéknél tartozott bejelenteni. Az ily bűnöst a czéh kebeléből is kizárták. A szabóczéh panaszára a városi tanács elrendelte, hogy a szűcsök csak a ruhanemüek szőrmével való béllelésére vállalkozhatnak; a többi munka a szabókat 'illeti. A városi hatóság esetleg a czéhek beléletébe is avatkozik. így a szabóczéh azon panaszkodott (1711), hogy Rácz Szabó János, ki 60 frt lefizetése alapján a czéhbe befogadtatott, nem engedelmeskedik a czéhnek j 1) ez viszont arról panaszkodik, hogy a czéh nem engedi őt dolgozni. Minthogy ez utóbbit nem tudta bebizonyítani, engedetlenségeért 6 frt birságban lett elmarasztalva; a jövőben engedelmeskedni tartozik, a czéh pedig viszont köteles őt támogatni. Birságbüntetés (25 pénz) várt pl. azon molnármesterre, a ki a piaczon pálinkázott vagy étkezett. Ha az ezt látó mestertársa fel • nem jelentette s a dolog kitudódott, az is ezért 50 pénz bírságot fizetett. Epigy bűnhődött az is, a ki az utczán dohányozni mert (12:—48 pénz). Gazdája tudtán kivül a legény korcsmába sem mehetett. A czéhmester további feladata volt felügyelni, hogy himpellér azaz a czéh körén kivül álló egyén ne dolgozhassák a város vagy a czéh hatósági területén. Az ilyenek munkáját és műszereit rendszerint elkobozták ; az ilyenek által felszabadított legény csak 1 —2 évi utószolgálattal nyerhetett elismerést és tanuló levelet a czéh részéről. * A czéhmester őrizte a czéhnek mintegy frigyszekrényét — a czéhládát, mely sokszor valóságos műremek volt. A meglevők közül legszebb a molnárok czéhládája; ebben tartották a czéhszabályokat, jegyzőkönyveiket, a mesterek és legények okiratait s egyúttal pénztárul is szolgált. Egy vagy két kulcscsal záródott, melyek egyikét mindig a czéhmester őrizte. Nála tartattak a czéhlakomák is. Mikor elfoglalta hivatalát vagy megvált attól, a czéhmester székfoglaló és némely czéhnél bucsulakomát vagy legalább búcsúpoharat adott, mely után nagy örömzajjal és ünnepséggel vitték át a czéhládát az uj czéhmesterhez. A régi czéhmester tartozott állásától való megválásakor előbb elszámolni s a czéhládát a czéh vagyonával együtt kellett átadnia. Egyébiránt újra is meg volt választható. A czéhmesteren kivül más tisztviselői is voltak a czéhnek, t. i. az a t y amester, két m i v 1 á t ó mester, a szolgáló vagy ifjú mester. Irodai teendőiket vagy maguk, vagy Íródeákkal végeztették; mert a czéhnek meg volt a rrtaga külön pecsétje, mely rendesen jelvényeit ábrázolta. Az íródeákot utóbb a rendes czéhjegyző pótolta. Mindannyian eskü mellett foglalták el hivatalos állásukat. Az atyamester mindig a czéhbeli mesterek sorából választatott; ő volt mintegy atyja a legénytársulatnak. A kitűzött határidőkben gyűlésre hivta ») U. o. 1711. jegyzők. 25. 1.
