Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok
107 Maguk a szőlőfajok és a borok minőség dolgában nem emelkednek nagyobb hírnévre. A lakosság egyébiránt mind nagyobb teriiletet vesz mivelés alá, ugy, hogy saját termésével képes fedezni szükségleteit. A földesurak az év egy részében jobbágyközségeikben saját termésű vagy dézsma borukat mérették — a bor értékén felül kikötött — akónként átlag egy frtnyi haszonnal. Hegymesterek és szőlőpásztorok gondozzák á szőlőhegyeket. Esztergom sz. kir. város 1711-ben a következő utasításokat adja a hegymestereknek : 1. A hegymesterek tartoznak mindenek előtt a város birájának és az esküdt tanács tagjainak a kellő tiszteletet megadni. 2. Kötelességük minden héten legalább is egyszer a szőlőhegyeket bejárni, hogy ha esetleg valaki a n. városnak földbirtokából bizonyos területet a n. tanács tudta nélkül lefoglalt, azt fizetés nélkül ne használhassa. 3. Tartoznak a n. tanácsnak Írásban benyújtani minden egyes szőlő urának vezeték és keresztnevét, úgy szintén hogy miként jutott az illető gazda szőlejéhez, s ezen szőlő hány kapás, hogy. tudni lehessen, melyik szőlő idevaló polgáré s melyik idegené, s hogy mely területen vannak müvelés alá fogva, s melyek hevernek parlagon. 4. Egy hegymesternek sincs megengedve, hogy akár az idevaló polgárnak, akár az idegennek szőlejéből másnak bármit is átadjon vagy elvitessen; annál kevésbbé szabad a maga részére valamit elsajátítani. 5. Ideje korán gondoskodjanak jó hű szőlőpásztorokról, hogy azokat, ha szükséges lesz, kiküldhessék a hegyekre őrködni. 6. Ha valaki a n. tanács tudta nélkül valamely parlagon heverő területet müvelés alá fogna, akkor ezen föld a n. város birtokába megy át s miután meg lett becsülve, hogy mennyit ér, az árnak harmadrészét fáradságukért a hegymesterek kapják meg. 7. A szőlő- vagy gyümölcslopás miatti 10 frtnyi büntetésnek harmadrésze szintén a hegymestereké. 8. Ha valaki másnak szőlejéből oltványt vagy oltatlan fát készakarva kiás vagy levág, az büntetésül egy oltványtól 12 (utóbb 4) frtot, egy otatlan fától pedig 6 (utóbb 2) frtot fizet s ennek is harmadrésze a hegymestereké. 9. Ha valaki másnak a szőlejéből egy darab területet a saját szőlejéhez kapál, az 6 frtnyi büntetést fizet, minek harmadrésze a hegymestereké. 10. Ha valakinek marhája másnak szőlejében kárt csinál, akkor annak gazdája köteles a kárt megtéríteni; még pedig egy letörött tőkéből 50 krt, egy letörött szőlővesszőtől 25 krt, a saját vigyázatlansága miatt pedig 1 frtot fizet le. Ha a kár nagyobb, azt a hegymesterek a n. tanács egyik tagjának és a kárt okozó marha gazdájának jelenlétében megbecsülik, a mit azután az utóbbinak meg kell téríteni s azonkívül a megbecsülök mindegyikének fárad- < ságukért 1 — 1 frtot letenni. 11. Ha valaki egy ajtóval ellátott szőlőn vagy gyümölcsösön átmenve az ajtót nem teszi be, ezért büntetésül 10 krt. fizet. E vigyázatlanságból
