Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok

108 eredő nagyobb kár esetén az illető a 10 kron kívül a kárt is köteles megtéríteni ; ezen fizetésnek harmadrésze ismét a hegymestereké. • 12. Ha valamely marha másnak szőlejében vagy gyümölcsösében az oltványok között tesz kárt, a marhának gazdája köteles a két és három éves oltványoktól 1 frtot, az idei oltványoktól pedig 50 krt lefizetni. 13. Ha akár idegent, akár idevaló embert másnak szőlejében lopáson kapnak, vagy a ki kerti veteményt és más efélét engedelem nélkül elvesz, az tartozik az elidegenített jószágot a hegymesternek átadni. 14. Ha valaki szőlejében a barázdát, melyen lejárnak, rossz karban tartja, úgy hogy e miatt szomszédja kárt szenved, büntetésképen 1 frtot fizet; ha •azt azonnal meg nem igazítja, 6 frtra lesz megbüntetve. 15. Azon esetben, ha valaki szőlejét el akarja adni vagy cserébe bocsátani, tartozik az illető szőlőgazda ezt a n. tanácsnak bejelenteni és mindkét esetben a városnak minden forint után 5 krt. letenni. 16. Midőn a szőlőszedés ideje elérkezik, köteles minden szőlőgazda a városházánál bejelenteni, hogy mikor akar szüretelni s ennek megengedésére egy czédulát váltani, a mely czédulákért fizetett összeg a szőlőpásztorok fizetésére lesz fordítva. Ha valaki e nélkül kezdene a szőlőszedéshez, akkor a hegymesterek az ilyen gazdák szőlejének termését tüstént tartoznak lefoglalni. 17. Ha a szőlőpásztorok az olyan emberrel, a ki akár maga, akár annak marhája másnak szőlejében kárt tett, a n. tanács tudta nélkül alkura lépnének, mindazok, kik az alkuban résztvettek, büntetésül egyenkint 3 frtot tartoznak lefizetni. 18. Ha valaki parlagon heverő földet akar müvelés alá fogni, az, mivel a hegymestereknek a terület megvizsgálása és megbecsülése végett ki kell menniök, a hegymesterek mindegyikének és a n. tanácsnak előlegesen 50 krt tartozik letenni. 19. Ha valamely szőlőgazda szomszédjával szőleje, vagy gyümölcsöse miatt összeverekednék vagy pörlekednék, a hegymesterek tartoznak az ügyet megvizsgálni, és ezen fáradságukért attól, a kinek nem volt igaza, 1 forintot kapnak. 20. Ha valakit Szt. György-naptól fogva szombaton d. u. egy óra felé munkán kapnak, büntetésül 24 krt fizet. 21. Ha pedig valaki szőlejében vagy gyümölcsösében vasárnap merészel dolgozni, az 60 krra (utóbb 24 pálczára) büntetendő. 22. Nemkülönben az olyan, a ki ünnepnapokon szőlejében vagy gyümölcsösében füvet kaszál, 10 krra lesz megbüntetve. 23. Ha pedig esetleg valamely hegymester vagy szőlőpásztor vétene a fönnebbi pontok ellen, vagy olyant követne el, a mi letett esküjével ellenkezik, az ilyenek duplán lesznek megbüntetve s egyúttal állásukat is elvesztik. 24. Ha valakinek szőlejében olyan fa volna, a mely a szomszéd gazda szőlejének kárára van, akkor a kárt érező gazda, ha egyébként gyümölcs