Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok

106 dósitsa. Se másnak kedveskedés czéljából, se magának rfe tétessen szolgálatokat az érseki jobbágyokkal s szokatlan dolgokkal se terhelje őket. A jobbágyok között szolgáltassák ki a törvény és a ki vétekbe esik vagy törvénynyel birságoltatik, semmi compositiót (kiegyenlítés) ne tegyen velük, hanem a bírságot vegye meg rajtuk az érsek számára. 9) A hol alkalmas, a puszta házak földjén kerteket csináltasson és a zsellér munkájával konyhára való veteményt, u. m. répát, káposztát, petrezselmet, borsót stb. effélét vettessen. 10) A parlagon fekvő szőlők gyümölcsbeli hasznát szintén szolgáltassa be az érseki udvarba; ott, a hol puszta (lakatlan) ház földjei vannak, ezeket igyekezzék értékesíteni. A hol szokás, hogy kiteszik a jobbágyságból azt, ki nem szolgálhat, ne engedje, hogy az ilyennek földjei a jobbágyok közt felosztassanak, hanem vagy oszsza szét vidékiek közt vagy pedig vegyen méltányos fizetést a jobbágyoktól ama földek haszonélvezeteért. A tilalmas erdőket tilalom alatt tartsa és a praefectus tudta nélkül az ily erdőkben semmitsem adjon el. A makkos erdőkből a szokásos módon vagy kilenczedet vagy pedig haszonbért szedjen. A lakatlan falvak és puszták határainak gondját viselje, hogy azok el ne idegenittessenek; fizetés nélkül azok erdejét, rétjét és szántóföldjét senki se használhassa. A tanyákra (hal) és halászokra, halászó vizekre vigyázzon. A hol építeni kell, építsen a jobbágyok munkájával s táplálja hallal az érseki konyhát. A hol halászok vannak és jóféle halakat fognak, birság alatt tiltsa meg nekik, hogy addig másnak ne adják el, mig az ispánt meg nem kínálják vele, hogy az udvar számára megvehesse. Ne ingyen vegye el tőlük, hanem adja meg nekik a méltányos árt. A honnét pedig pénteki halat szoktak hozni, legyen rá gondja, hogy a javát hozzák, nem pedig — a mint szokták — a rosszát. 10) Az érseki javakon élő szabadosokat használja föl küldetésekben és egyéb illendő dologban. Gondja legyen reá, hogy az érseki javakon nemes ember sehol se bírhasson oly jobbágyházat, mely után az összes szolgálatokat nem teljesiti; sőt attól is, a ki puszta ház földjén élne, kívánja meg a szolgalmakat. Végül az ispánok oda utasíttatnak, hogy az érseki udvar ellátása czéljából szaporítsák a majorságot; mindig legyenek készletben hizlalt kappanok, tyúk, lud, juh stb. * Az 1696. évi adóalap összeirói a vármegye területén csak 192 kapás szőlőt találtak; de sok falunál feljegyzik, hogy szőlője parlagon hever. A szőlőmivelésre nehezedő terhek, mint a hegyvám, dézsma — szintén nem voltak alkalmasak e mivelési ág előmozdítására. Hiányzott a munkáskéz is. Esztergom sz. kir. város és a szomszéd mezővárosok szőlőterülete valószínűleg felülmulta terjedelemre, tehát termésre nézve is a megyebeli szőlőtermést. A szőlőmivelés módját, a szüretelést és borkezelést illetőleg haladnak az öröklött nyomokon.