Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - b) Esztergomi járás - 2) Nyerges-Ujfalu (Pélföldi Szt.-Kereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajóth)

91 Iskolaépületük tényleg nincs; mert a régiben a községi pásztor lakik, az iskolamester pedig ipájánál tartózkodik s ott tart iskolát is. Az iskolaépületről való gondoskodás a helység terhe. A r. katholikusok lélekszáma 266; ezek közöl 200 gyónóképes. Er­kölcseik jók. 5) Karva. A kegyúr, néhai br. Gyulay Ferencz ujjittatta meg e templo­mot (a század elején) Szt.-Lőrincz helyett a lauretomi Bold.-Szüz tiszteletére. 1) 1755-ben e puszta birtokosai: gf. Gyulay, Csery, Missics és Kvassovszky. Három oltára van; szentélye boltíves, a hajó mennyezetes, a sekrestye geren­dás fából készült, khórusán öt változatú elhangolt orgonája és fatornyában 3 kis harangja van. A felszerelés közepes és a kegyurasági család sajátja, mint a melynek mintegy családi kápolnájául szolgál a templom. XV. századb. felira­tos sirköve van a Lábatlan nemzetség korából. A plébánosnak nincs rendes járandósága. A Gyulay család addig is mig alkalmazandó házi káplánjuk pótolhatja a plébánost, tekintettel zselléreikre évi 20 frtot ajánlott fel a plébánosnak ; ha pedig a többi közbirtokosoktól nem kap szintén évi fizetést, akkor zselléreiktől kettős stóla jár a plébánosnak. Az iskolamester, Pereczy József, a kántori teendőkben ugyan jártas, de csak nyomorogva él a gróf birtokrészén. A grófi családtól kap 10 frtot és 12 szapu gabonát; ha a többi közbirtokosok nem szabnak neki rendes évi fizetést, úgy a zselléreiktől szabad stólát szedhet. A puszta lakossága 4 ev. ág. kivételével katholikus; összes lélekszámuk 244; ezek között 166 gyónóképes. 6) Bajóth. Templomának már sekrestyéje is van s hajójának mennyezete vakolt; teteje is megujittatott a plébános fáradozásai következtében. A temp­lomot egyébiránt a század elején Ker. Ágost hgprimás építette fel romjaiból. Felszerelése is javult. Van szószéke és szintén fából készült khórusán 4 vál­tozatú orgonája. A falu 24 p. sz. alá való földet mivel a plébános részére ; van tizenhatodja és a szokásos stóla-jövedelme. A fizetése megjavult; mert minden harmadik vasárnap van náluk istenitisztelet — az 1732-ben kitűzött, sőt emelt feltételek alapján. Ebédváltsága 50 dr. Az iskolamester, Dvornikovier János, megfelel kántori teendőinek ; de is­kolát nem tarthat, mert lakhelyisége igen szük. Illetéke : 12 ft., 24 p. sz. gabona s elegendő tűzi fa ; 7 p. szapu alá való földjét a helység miveli, valamint 1 sze­kér szénát termő rétjét. Felnőtt temetéséért 25, gyermekért 15, zsoltármondá­') Kisded s Szt. Lőrincz tiszteletére épült régi temploma félkör apsziszszal biró román egyház ; ablakocskái 3 hüvelyk szélesség mellett 2 láb magasak, körívvel záródnak s a román kornak közepe táján dívott ki- és befelé kajácsosan táguló, egyszerű tagozatlan bélleléssel bír­nak. A templom többi része át lett alakítva. A hajópadlat közepén egy meglehetősen szép pisz­kei vörös márványból való síremlék van, mely régi síremlékeink egyik legkitünőbbike. Felirata : Hie est sepultura nobilium de Labathlan Anno Dominni (sic !) millesimo quadringentesimo. Or­bán Balázs : Századok 1869. 492 1. Ez, a Bakács-kápolna (1507), a bajnai és a kis-bényi (ma már átalakított) templom megyénk kétségtelenül legrégibb egyházépitészeti műemlékei.

Next

/
Thumbnails
Contents