Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - b) Esztergomi járás - 3) Dorogh (Táth, Tokod, Csolnok)

92 sért (halottnál) 50 dr. Ostyasütés-, stóla-, koleda- és offeríorium-ból a szokásos jövedelme van. Az iskolaépület a község terhe. A helység tisztán kath. lakosainak lélekszáma 526; ezek közöl 389 gyónóképes. Erkölcseik jók, * Nyerges-Újfalu. 1890-ben Illesz. 2400 kath., lág., 1 reform, és 50 izr. v. Lábatlan. 1890-ben llksz. 530 kath., 573 reform, és 25 izr. Piszke. 1890-ben llksz. 971 kath. és 17 izr. v. Zsinagógája is van a kath. templomon kivül. Pélfóldi Szt. Kereszt. 1771 óta Bajóthoz tartozó javadalom. 1890-ben llksz. 16 kath. (curatia). Bajóth. 1771 óta önálló plébánia. 1890-ben llksz. 1096 r. kath. és 31 izr. Mogyorós. 1771 óta Bajóth leányegyháza. 1890-ben llksz. 680 r. kath. 1 ev. ág. 5 ev. reform, és 4 izr. Karra. 1764 óta Mocs leányegyháza; 1890-ben llksz. 440 r. kath., 6 ev. reform, és 19 izr, 3) D o r o g h. 1732. 1730 óta anyaegyház; az eszt.-káptalan birtoka. Szt. József tiszteletére épült temploma a sekrestyével együtt vakolt mennyezetű. Főoltára most készül; szószéke uj; vannak padjai és khórusai s fatornya 2 haranggal van felszerelve. Temetője valamikor körül volt keritve. Felszerelése közepes. A plébános, Hérics Ferencz, 3 évi hittani folyamot végzett a Szt. István királyról nevezett papnevelőintézetben. Beszél németül és magyarul, tótul középszerűen. A hivek azon panaszára, hogy csak minden negyedik vasárnap van náluk istenitisztelet (a leányegyházak miatt), az egyházlátogató elrendelte, hogy ez jövőben minden harmadik vasárnap tartassék. Lakása kielégítő ; 46 p. szapura való vetőföldjéből 6 szapura valót teljesen a falu mivel; minden pártól kap 1 ft. 50 drt. (50 pár), továbbá van 3 szekér szénája és elegendő tűzifája. Tizenhatodja is van (5 akó bor és 21 p. szapu gabona körülbelül). Stóla-illetéke a rendes (körülbelől 10 frt.) Igazi iskolamesterük jelenleg nincs; hanem saját körükből Gerneth Jánost bizták meg, hogy a plébános körül segédkezzék. Fizetése 10 frt. és 20 p. szapu gabona. Saját fentartása érdekében más irányban is el van foglalva s különben sem képes teljesíteni állása kötelmeit. Ennélfogva az egyházlátogató elrendeli, hogy minél előbb építsenek iskolát; a plébános gondoskodjék oly tanítóról, ki az egyházi szolgálatot is képes teljesíteni, meg az ifjúságot is oktassa. Fizetése legyen 20 frt. és 24 p. szapu gabona, keresztelés után 5 dr., temetéstől 25 dr., aratásért 5 dr. kapjon. ') A falu csak a XVII. század végén népesült meg újra; svábok költöztek bele.