Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - a) Esztergom sz. kir. város
78 és 9 akó borral javult —a sör és élelmi szerek törlése fejében. Fa helyett egy polgári teleknek megfelelő sügét kap. A koleda- és offertoriumnak x/ 8 része őt illetik, ezt azonban megfelezi a harangozóval. Az előkelőbb polgárokat születésük napján szokás volt zenével megtisztelni, melyért jutalom járt. Ezt a város beszüntette, illetőleg a kántortanítót 10 frttal kárpótolta e mellékjövedelméért. A német ajkú gyermekek iskolamestere, Haász András, a r. kath. szertartásokban jártas és zeneértő. Állásának teljesen megfelelő képzettsége van és panasz nélkül, lehetőleg buzgón végzi dolgát ugy az éneklés, mint az oktatás terén. Javadalma: készpénzben 62 frt; 12 p. sz. gabona, 10 akó bor; az írni és olvasni tanuló gyermekektől hetenkint 5, a többiektől pedig 2'/ 2 dénárt kap. A születésnapi zeneváltság czimén ő is 10 frttal kárpótoltatik. E két iskolamester a zenéhez szükséges tanítókkal együtt csak nyomorúságosan tengődik jövedelméből, melynek emelésére a kegyuraság (vár. tanács) részéről nincs kilátásuk — még ezen egyházlátogatás alkalmából sem. A vályogtéglákból épült lelkészlak még használható állapotban van; de az iskolaépületek újból való felépítését tervezik. A fentartás terhe a várost illeti. Az egyházfi (sekrestyés), Borankovics József, polgár, jó erkölcsű és hivatalára alkalmas. Fizetése 50 frt; az óra felhúzásért jár 10 frt. és 12 akó bor; esketésért kap 12, keresztelés- vagy avatásért 5 drt. Ha az összes harangokat egy órán át huzatja, ezért 1 frt jár; félórán át 50, '/< órán át 25 dénár. A gyászmisék alkalmával a fekete szerelvények felállításáért 25 drt. kap. A kegyúri jogot a városi belső és külső tanács együttesen gyakorolja. Kápolnák. A plébánia területén több rendbeli és sokszor elég helytelenül — egyedül a magánosok tetszése szerint emelt kápolna is létezik. Ilyen a városhoz közel fekvő Szt. Rozália kápolnája, mely Heischman Bertalan, Glaser (Kloser) János és Reisel Jeremiás polgárok költségén (1736) épült. Itt a mustszedés idejében egy ferenczrendi atya szokta tartani az istenitiszteletet. A boltives kápolna kicsiny; kis tornya megfelelő haranggal is el van látva. Felszerelése egy misemondó ruhából s egy megújításra szoruló rézkehelyből áll. Fentartási alapul az illető polgárok 50 frtot akarnak lekötni ingatlanaikból — illetőleg erre kötelezik özvegyeiket és árváikat. Tényleg eddig mi sem történt. Második a Missió-kápolna (Jó pásztor), mely az itt tartott (1734) missiók alkalmából a hivek önkéntes adakozásaiból épült. A temető mellett fekszik s csekély árok veszi körül; a többinél erősebb és tágasabb; cserépzsindelylyel van fedve. A város megígérte, hogy fentartása terheit elvállalja. Perin Anna Mária 720 frt alapítványt tett, hogy kamataiból az öröklámpa föntartassék. Minthogy azonban itt szentség nem tartatik s ereklyék vagy kegyképek sincsenek, az egyházlátogató véleménye szerint czélszerűbb volna ez összeget a most épülő plebánia-templomra fordítani, mibe bizonyára az örökhagyó is beleegyeznék, ha élne. 1) A kápolnában a temető közelsége miatt rendszerint gyászmisék mondattak. (Ekkor még nem volt a temetőhöz kapcsolva.) *) Az alapítvány azonban mégis érintetlen maradt.
