Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 3. Esztergom város és megye részleges állapota az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján 1732, 1755/56. - a) Esztergom sz. kir. város
Harmadik a Fájdalmas Szűz kápolnája. Csinos, de kicsiny; az előbbinek közelében fekszik. Czirk Bertalan polgár építtette és fel is szerelte egy ezüst kehelylyel, továbbá két misemondó ruhához tartozókkal. Mivel a plébános a kápolna kulcsainak őrzését a maga számára követelte, Czirk (1756-ban még élt) a felszerelvényeket ismét elvitte a kápolnából. Negyedik a Szt. Annáról nevezett kicsiny, utóbb toronynyal is ellátott kápolna, mely a külső kerteken belül (a mai Rotunda tájékán) fekszik, a Szt. József utczában.) ]) Eredetét is ez utcza lakóinak köszöni. Fel van szerelve s fatornya két kis haranggal van ellátva. Itt is sok mise mondatik az év folyamán keresztül. (Ma már nem létezik.) Ötödik a Segitő Boldogasszony kápolnája, a strázsahegyvidéki remeteségtől nem messze, hol tényleg az érseki helynök engedelméből bizonyos Canto Mihály nevü fráter remetéskedik. Ma már nem látható ; helyét a Szentháromság szobra jelöli, a Doroghnak vezető úttól jobbkézre. E kápolnát néhai Malonay Pál eszt. kanonok alapította és fentartását a m.-nostrai pálosokra bízta. Apostolok oszlásának napján itt a szt. mise alatt 100 frtnak évi kamatai osztattak szét a koldusok között, hogy imádkozzanak a török időkben elesett magyarok lelkiüdveért. ' Malonay Pál, czikádori apát s kanonok, 1543 után Esztergom sz. kir. város első (1700) plébánosa volt; 1724-ben kelt végrendeletében esztergomi házát (főrésze a benczések mai székházának), melyet saját költségén épített, a butornemüekkel s minden felszerelésével u. m. a kádakkal, borsajtóval, a háztelekhez tartozó rétekkel, földekkel, a város területén fekvő vagy 200 akót is termő szőlejével együtt a mária-nostrai pálosoknak hagyományozta oly feltétel alatt, hogy örök időkön át évenként 6 szt. misét tartoznak szolgáltatni (a kijelölt napokon) ama kápolnában, melyet Malonay épített a Strázsahegy mellett. E szent miseáldozatok közöl 4-et a párkányi csatában (1663) elesett nemes magyarok (ezek közt volt az alapító atyja is) és németek lelki üdveért kell bemutatniok. Gr. Forgách érsekújvári parancsnok t. i. azon álhirre, hogy a törökök dunai hídját a vihar elszakította s 4000 emberök a párkányi parton szorult — 6000 emberrel éji támadást intézett a török táborra. A török had azonban 16,000 emberből állott; Forgách seregét körülvették s 400 magyart a nemesség virágából — összesen 3000 embert levágtak. A foglyul esett 1800 ember közöl az embertelen török vezér 1400-at levágatott, 400-at pedig diadala jeléül Konstantinápolyba küldött. Maga Forgách és Pálffy gr. csak gyors lovának köszönhette menekülését. 2) A török éveken át ott a szabad ég alatt hagyta rothadni testhalmaikat; levágott fejüket azonban átszállította a Dunán és utóbb a Strázsahegynél temettette el Malonay végrendeleti közlése szerint. E helyen emelt tehát kápolnát. A kápolnában mondandó 4 misén kivül atyjáért és anyjáért a plebánia-templomban is tartoznak két misét mondani. Az átengedett házat és e kápolnát jó karban kell tartaniok; a káptalani praefectus kötelessége legyen e tekintetben ellenőrizni a pálosokat; mert ha ') Korabinszky 1786-ban megjelent Lexieonában az árkon kivül ujabban alakult két utezát emlit, t. i. a Teréz- és József-utezát. -) Istvánffy id. kiad. 549 1.
