Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 2. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek s az egykorú közoktatási viszonyok rövid ismertetése
72 pedig nem nyúlt kényszeritő rendszabályokhoz, mint a hogy a modern állam teszi — a törvény alapján. Az egyház ez időben a nép körében a fősúlyt a templomra és katechezisre fektette. Ugy a lelkészek mint a kántortanítók ez időbeli képzettségi fokának kellő megérthetése czéljából — vessünk egy futó pillantást e korszak közoktatási állapotaira. A népiskola (városi és falusi) képezi az oktatás legalsó fokát, melyben rendszerint irás és olvasás, számolás és a hit elemei képezik a tantárgyakat. Az elemi és gymnasiumi osztályok találkozó fokait ekkoron még nem különítették el oly szigorúan, mint napjainkban. Sok helyen az elemi iskola össze is volt kapcsolva magával a középiskolával (minimista, declinista). Egy tanerő több osztályban is tanított. Például a vízivárosi jezsuiták székházával összekapcsolt s kezdetben csak 4 osztályú 1) gymnasiumban 1694-ben csak 2 tanár működött. A gymnasiumi tanfolyam csak 1728/ 2 9-ben vált teljessé azaz 6 osztályúvá (parvista, principista, grammatista, syntaxista, poéta és rhetor). E 6 osztályú gymnasiumban — osztály-összevonással — 3 tanár működött, élükön a praefectussal. A collegium alatt rendszerint már magasabb fokú tanfolyamokkal összekapcsolt gymnasiumot értettek. E collegiumokban a gymnasium 6-ik osztálya után a 2 vagy 3 éves bölcsészeti tanfolyam következett (logica, physica, metaphisika). Csak ennek befejeztével vették föl a tanulót a rendszerint 4 évfolyamból álló hittani szakra. Ezen az első két évben naponkint egy órában a casuisticát (mely nem az egyetemes erkölcsi elveket fejtegeti, hanem csak egyes felmerülő concret eseteket veszen vizsgálat alá) és az egész négy éven át naponkint 2—3 órában a scholastica theologiát (vallás-bölcsészet Szt. Tamás nyomán) hallgatták. A lényegesebb részek már a 3 első év alatt befejeztettek ; a harmadévet végzett növendék tehát már fel volt szentelhető. A casuistica vagyis gyakorlati erkölcstan egyébiránt e czélra külön berendezett két éves seminariumi tanfolyamban is előadatott. Ennek főczélja volt: a jó lelkészek képzése. A Széchenyi György által Budán alapitott jezsuita collegiumban is volt ily seminariumi tanfolyam. A XVIII. század első felében a közép- és felső oktatásügy túlnyomó részben a jezsuiták kezében volt. A világi papságot is jobbadán ők nevelték; az esztergommegyei papság a bécsi Pazmaneumon kivül rendesen Nagyszombatban és Budán végezte a hittani folyamokat. 2) A XVII. és XVIII. században a nagyszombati egyetemmel külömböző nevelő intézetek és seminariumok állottak kapcsolatban. 8) Ilyenek voltak 1) a ') Vojnits Döme : Az esztergomi gymnasium tanárai és tanulói. Ertesitő az esztergomi kath. íogymnasiumról. 1881/82. III. V. 1. s) V. ö. Knauz-Lányi : Magyar Egyháztörténelem II. k. 365 1. Molnár Aladár : A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században I. k. 148 és köv. 11. 3) V. ö. Molnár Aladár id. m. 218 1.
