Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 2. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek s az egykorú közoktatási viszonyok rövid ismertetése

73 Szt. Istvánról czimzett, melyet Oláh Miklós érsek az esztergomi káptalannal együtt alapított; ez alapítványhoz utóbb mások is járultak. E seminarium egészen esztergommegyei világi papok vezetése alatt állott. 2) A Bold. Szűzről czimzett seminarium Marianum azaz Szelepcsényi-íele papnövelő intézet, melyet Szelepcsényi György prímás (1666—1685) alapított s melybe fizetés mellett világi ifjakat is felvettek. 3) A Szt. Adalbertről nevezett seminarium, melyet Jani Jakab alapított s mely alapítványhoz utóbb mások is járultak. 4) Az egyetemes papnövelő intézet (Generale seminarium), melyet a növendékek vörös ruhájáról vörös collegiumnak is (collegium rubrorum) neveztek. Ez intézet 1649-ben Losy Imre és Lippay György prímások alapítványából keletkezett; III. Ferdinánd király az ó-budai prépostság javaival s több főpap jelentékeny pénzalapitványnyal gyarapította. A három utóbbi intézet a jezsuiták vezetése alatt állott. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az esztergommegyei plébánosok és iskolamesterek rendszerint 2—3, sőt több élőnyelvet is beszélnek. A latin nyelvben való jártasságuk — mint természetes valami — nem is említtetik. Az egyházlátogató csak mint fogyatkozást említi föl két iskolamesternél a latin nyelvben való járatlanságot. A lelkészek csekély kivétellel 3—4 évi hittani folyamot végeztek a föntebb elsorolt intézetekben. Marczali külömben elég alapos készültséggel irt munkájában nem elég tárgyilagos, ') midőn azt állítja, hogy „a jezsuiták kezében levő papnevelő intézetekből a lehető legmiveletlenebb falusi lelkészek kerültek ki s hogy a szerzet ezt szántszándékkal tette, nehogy tudomány és műveltség által kitűnjenek fölöttük." Hisz a miveltségéről fendicsért főpapság is átlag csak ugyanazon iskolai miveltséggel bírt. Az egyházlátogatók ugy szellemi képzettség mint külső megjelenés (tonsura, paphoz illő viselet) dolgában mindkét látogatás esetében kielégítő, sokszor kiváló megelégedésöknek adnak kifejezést; 1755-ben magán könyvtáruk is általában kielégítő. Tehát nem lehet való, hogy a papok miveltségi foka nem sokban különbözött nyájokétól. Az alsó papság ismeretek és képzettség dolgában átlag bizonyára épugy színvonalán állott a XVIII. század miveltségének, mint a hogy a jelenlegi alsó papság is általában színvonalán áll a XIX. század miveltségének. A további önképzés, olvasgatás esetleges hiánya, az anyagi eszközök korlátoltsága s a társadalom miveltebb elemeivel való érintkezés ritkasága — a falusi papság körében napjainkban is csak úgy megtermi a hátramaradás és csekélyebb fokú miveltség jelenségeit, mint a hogy megteremthette a mult században is — nem is véve számba a két század szellemiránya s a különböző összehatások tényezői között mutatkozó külömbségeket. Mária Terézia, majd fia II. József egyház- és oktatásügyi intézkedései korszakalkotó jellegűek. Mária Terézia mint apostoli király intézkedik; s ezóta az állami mindenhatóság elve is mindjobban tért foglal. II. József a felviláV. ö. id. ra. II. köt. 297 1.