Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
67 vallásra, a világi hatóságok által belátásuk szerint büntetendő; végrehajtás előtt azonban az esetet a király elé kell terjeszteni. 7. Vegyes házasságok megengedtetnek; de csak a kath. lelkészek előtt köthetők. 8. A kath. ünnepeket külsőleg a nem katholikusok is kötelesek megtartani; a müiparos czéhtagok czéheikkel együtt tartoznak résztvenni a kath. körmenetekben. 9. A birák, hivatalnokok és ügyvédek a törvényes esküforma szerint, tehát a Bold. Szűz és a szentek megemlítésével tesznek esküt (ezzel kizárattak a hivatalokból); a tanuk azonban csak a közönséges esküforma szerint fognak esküdni. A rendelet áthágói ellen a kir. ügyigazgató inditja meg a keresetet. A kir. rendelet végrehajtása azonban időbe került; sem a kir. rendeletnek, sem az erre hivatkozó egyházlátogató tilalmának nem volt elegendő foganata. 1733-ban a bajnai és csévi plébános panaszára a megyei hatóság újra és komolyan eltiltja a nagysápi és únyi reform, jegyzőt a nyilvános istenitisztelet tartásától, a prédikálástól, az ének, temetés és egyéb szertartások végzésétől. 1) Az 1734-ben tartott zsinati (érsekmegyei) akták is csak arról tanúskodnak, hogy a rendelet sok helyen csak részben lett végrehajtva. Méltányos Ítéletet egyébiránt e kir. rendelet és következményei fölött — csak akkor mondhatunk, ha egyidejűleg figyelembe veszszük a katholikusok helyzetét a prot. államokban. A Habsburgház politikából kénytelen volt egyelőre engedményeket tenni a magyar protestantismusnak; mert ugy a 16 éves török (1683—1699) mint a spanyol örökösödési (1701 —1714) háború folyamában többé-kevésbbé mégis csak tekintettel kellett lennie prot. szövetségeseire (angol, holland, porosz). A mint e parancsoló érdek tekintetei megszűntek, mindjobban előtérbe lép a katholicismus érdeke; a kormány a protestánsok rovására — fokozódó buzgalommal támogatja a „Regnum Marianum" irányzatát, épugy a hogy a prot. államok viszont a maguk körében teljes uralomra emelték saját vallásukat a katholikusok rovására. Észak-Európa államaiban a kath. egyházat pusztán a nyers erőszak taposta el; a katholikusok vallásgyakorlata, állampolgári jogköre ott sokkal nagyobb mértékben volt korlátozva, mint nálunk a protestánsoké. A szabad alkotmányáról hires Anglia csak 1829-ben emancipálja a katholikusokat; az üldözésükre hozott vallásügyi törvényei kézzelfoghatóan igazolják fentebbi állításunkat. Szolgáljanak mutatványul pl. a következő angol törvények: I. Ersekek, püspökök, általános helynökök, pápista dékánok, jezsuiták, szerzetesek, barátok s bármily tagja a pápista szerzetes papságnak s az öszszes pápisták, kik valami egyházi joghatóságot gyakorolnak, 1698 május 1-seje előtt elfogják hagyni az országot; ha a nevezett nap után bármikor valaki közülök az országban találtatik, fogságra vettetik és fogva marad (jótállásnak nincs helye) mindaddig, mig a király birodalmából tengereken túlra el nem szállíttatik oda, hova a király vagy ez ország kormányzói elrendelik. Ha a kiutasítottak valamelyike visszatér, fölségsértőnek tekintetik, s mint ilyen fog bűnhődni. ') Esztergommegyei ltár. Protoeol. 1727—1741. 221 és 223 1. 5*
