Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
68 II. A legközelebbi évnegyedes ülések alkalmával, melyek a községekben s a grófságokban az 1704. év szt. János napja után fognak tartatni, minden pápista áldozár, ki az országban találtatik, be fogja jelenteni nevét, tartózkodási helyét, korát, a parochiát, melyhez mint pápista áldozár jogot tart; hol, mikor vette föl a pápista rendeket és kitől ? Elismertetése czéljából két alkalmas kezest fog állítani, kiknek mindenike öt lira büntetes terhe alatt felelősséget vállal békés magaviselete s az iránt, hogy a vidéket, a hol tartózkodik, el nem hagyja vagy az ország más részébe nem költözik. III. Semmiféle pápista áldozár nem gyakorolhatja tiszti foglalkozásait vagy hivatalát, egyebütt mint azon a parochián, melyben akkor hivataloskodott, midőn a pápista papság lajstromba vétetett, s a mely parochia részére ő maga bejegyeztetett. Ellenkező esetben a szerzetes papokra kiszabott büntetések alá esik. (E büntetések : száműzés s visszatérés esetén akasztófa !) IX. Minden szerződés, melyet 1703. január 1-seje után valamely földbirtokra nézve pápista vagy protestáns, ki a mondott nap után pápistává lett, vagy egy pápista akkoriban még protestáns, de később pápistává lett nejével köt, s mely által valamely protestáns egyén valamely birtokból kizáratik, ha mindjárt a protestáns fel volna is hatalmazva annak kötésére, semmisnek nyilvánittatik a protestánsra nézve. X. Mindenféle biztossági tény, mely egy katholikus előnyére történt eladás vagy más szerződés megerősítése és érvényesítése czéljából eszközöltetett, semmisnek nyilvánittatik, ha a protestáns ugy kivánja. XIII. 1708. Szent-Mihály napjától fogva katholikus csak azon esetben lehet esküdt, ha a megkívánt szám protestánsokból ki nem telnék; a perlekedőnek jogában fog állani pápista minősége miatt visszautasítani az esküdtet. XVI. Katholikus nem vásárolhat vagy vehet bérbe elkobzott birtokrészt. XVII. 1702. után katholikus nem vásárolhat saját vagy mások nevében harminczegy évnél hosszabb időre házat, földet, örökséget, vagy évjáradékot, sem bérbe nem veheti azokat. XVIII. Egy törvény I. György uralkodásának második évéből számtalan hivatalból kizárja a katholikusokat. XIX. 1715-ben megállapittatott, hogy a házasság, mely két protestáns, vagy egy protestáns és katholikus között katholikus pap által áldatnék meg, minden tövényes eljárás nélkül semmisnek, meg nem történtnek tekintetik. XX. A békebirák hatalmat kapnak maguk eléidézni és nyomozás alá vetni minden oly egyént, ki felől gyanú keletkezik, hogy katholikus áldozár által adatott össze, vagy hogy jelenvolt, az ily házasságkötésnél. Ha meg nem jelenik, vagy megtagadja az elégtételt, három évre letartóztatható. XXIII. Egy katholikus atyának anglikán vallást követő fia; reá váró örökségét már atyja éltében átveszi — hatalmában áll azzal azonnal rendelkezni s azt még a család sérelmével is elidegenítheti}) Az áttérés előnye ! Egyik állam sorsa s különösen a vallás körét érintő beleseményei visszahatást gyakorolnak más államok belviszonyaira is. Cromwell Irlandban a XVII. század közepén irtózatos embertelenségek közt tiporja el a katholikusokat (40,000 ember száműzetése, jószágkobzás, a vallásgyakorlat eltiltása stb). Ezt követi nálunk a protestansüldöző pozsonyi törvényszék (1674) működése; XIV. Lajos 1685-ben megszünteti a franczia reformátusok vallásszabadságát ') Cantu Caesar, Világtörténelem XIII. köt. 8G7 1.