Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
66 a legtöbb faluban egyháziak a földesurak, a megyebeli világi földesurak és tisztviselők is mind katholikusok, kik a jezsuiták vezetése alatt növekedtek föl és végezték tanulmányaikat. A protestánsok egészben (8 falu) véve mégis megtüretnek megyénk területén; még az egyházi birtokon is csak annyiban érzik a nyomást, hogy az egyház velők szemben lehétőleg érvényesiti a törvényeket és a világos kir. rendeleteket. Az álnév alatt (jegyzői minőségben) szereplő lelkészeket vagy helyetteseiket eltiltják ugyan a működéstől és nem engedik meg többé, hogy az elhalt lelkész helyébe utódot válaszszanak; de egyébként földesúri jogaikkal nem élnek; pedig a vallási törvények záradéka értelmében elűzhették vagy erőszakkal áttérithették volna őket. Lábatlan és Piszke, mely ez időben földesuraik, a Nedeczkyek révén Komárommegyéhez tartozott (1876-ig), az 1681. 26. t. cz. alapján teljes vallásszabadságnak örvendett. 1725-ben a megye kiadta a rendeletet, mely szerint') a prot. lelkészek nem működhetnek meg nem engedett helyeken; ezentúl tehát — 1732-ig — a jegyzők végzik a vallási ténykedéseket. Kir. rendeletek tiltják, hogy a törvények keretén kivül álló prot. községek iskolákra áldozzanak. Az 1715. 31. t. cz. kir. harag és törvényes büntetés terhe alatt eltiltja nekik a hasonczélu gyűjtéseket vagy teherkivetést. A sérelmek megvizsgálására és a törvények értelmében való orvoslására vegyes bizottság küldetik ki. E bizottság 1730-ig tanácskozott; megegyezni nem tudtak, mire végül mindkét fél a királyt hivta föl a vallásügy rendezésére s ezzel a vallásügyi kérdések elintézése felségi joggá válik. Így jött létre az úgynevezett Carolina resolutio. III. Károly 1731-ben bocsátotta ki e rendeletet, mely a következőleg szabályozza 2) a protestánsok vallásügyét: 1. Az ágostai és református hitvallás gyakorlata nyilvánosan csak az 1681. 26 t. czikkben felsorolt helyeken van megengedve; másutt csak magángyakorlat lehet. 2. E helyeken a szükségnek megfelelő számú lelkészeket tarthatnak; e szükség előleg igazolandó és a lelkészek száma kir. jóváhagyás alá terjesztendő. 3. E helyeken kivül kath. lelkész végzi a teendőket; a protestánsoktól azonban nem szedhet nagyobb dijat, mint saját híveitől. 4. A földesurak jogai az idézett törvények értelmében ezután is fentartatnak; ha azonban jobbágyaik vallása dolgában valamit változtatni akarnának, azt előzetesen indokolva terjeszszék a király elé. 5. Superintendenseket választhatnak, de előbb kötelesek felterjeszteni a királyhoz, hová és hányat akarnak választani ? Világi ügyekben a prot. lelkész csak a világi hatóságtól függ; de arra nézve, vájjon helyesen keresztelnek-e, a kath. főesperesek vizsgálatának lesznek alávetve. A házassági perek a hazai törvények szerint a megyés püspök széke elé tartoznak; ez azonban az ágostai és reform, hitelvek alapján tartozik Ítéletet mondani; innét az érsekhez lehet föllebbezni. 6. A mely katholikus hittagadóvá leszen, kivált ha elébb az ágostai vagy reform, hitvallásról tért át a kath. *) Esztergomm. ltár, lad. H. fasc. 3. nr. 15. s) Horváth M. Magyarország története. 7 köt. 167 1. 1873.
