Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
65 A XVIII. századot a hazai katholicismus növekvő hitélete jellemzi; tehát előtérbe lép az egyéni meggyőződés ereje s vele a kizárólagos létjogosultság érzete. A társadalom magasabb miveltségű rétegét a politikai érdek is befolyásolja ; kezében a kormányhatalom s ezzel együtt szolgálatába szegődik a kath. kizárólagosság irányzatának. E tüneten nincs mit csodálnunk; mert ez a kor szellemében rejlett. Hisz a mily kizárólagos álláspontot foglal el a kath. tábor a protestánsokkal szemben, époly kizárólagos viszont az öszszes nemesség álláspontja a szegény jobbágysággal szemben. Hazáért, a vallás- és alkotmányos szabadságért századokon át együtt harczolt, együtt vérzett és szenvedett nemes földesurával, s még csak halvány nyomát sem látjuk annak, hogy a nemesség felébredt humanismusa vagy jogérzete csak némileg is javítani törekedett volna a szegény pór helyzetén. Sőt inkább ujabb terheket rakott reá; mert e nemzedékek még nem érlelődtek meg az ilyszerü feladatok megoldására. Az érintettük szellemirány hatása alatt történt, hogy sok helyen (pl. Esztergomban is) az akatholikust nem vették fel a czéhekbe, a vá* rosi polgárság kebelébe. Az izraelitáknak sem adott a törvény letelepedési jogot. Bizonyos évi illeték lefizetése fejében azonban egyes városok és földesurak védelmükbe fogadták őket. A Vízivárosban élt izraelita pl. 30 frt. évdijat fizetett a XVIII. első tizedeiben. 1710-ben br. Kucklánder várparancsnok neje, Truchlin Benigna, az általa birt Bottyán-házba (ma városház) izraelitát akart behelyezni; a kiváltságaira hivatkozó város azonban ebbe bele nem egyezett. 1) Sőt inkább a rácz kereskedőket is áttérésre akarta szorítani (1711). A kath. vallás minden irányban előnyöket biztosit — épugy mint a prot. vallás a prot. államokban. Az életet nálunk is a vallás szabályozza s a társadalom egész fegyelme a kath. vallás érdekeinek szolgálatában áll. Napjainkban is nem annyira a hatalom természete, mint inkább csak annak alapja, a hatalom iránya és kezelői változtak. Mert végre is hatalomgyakorlat és befolyás dolgában a XVIII. és XIX.. század között inkább csak az a külömbség, hogy most bizonyos politikai meggyőződéshez, akkor pedig a valláshoz volt kötve az államhatalomban való részvét.-) A történelem pedig minden lépten-nyomon arról tanúskodik, hogy a kisebbség vagy elnyomott fél mindenütt panaszkodik, vádaskodik s a mennyiben nem juthat a hatalom birtokába, legalább egyenjogúságra törekszik — a lelkiismeret szabadsága czimén. Az a kérlelhetlen elnyomás azonban, melyet pl. Grünvvald mindkét vallás közös vonásául jellemez, épen megyénk területén meglehetős fokú türelem kíséretében jelentkezik — jó ideig. Esztergommegye nem tartozott a szabad vallásgyakorlattal biró véghelyek közé. A törvény (1687 : 21 és 1715: 30 tvcz.) kegyelemből még fentartja ugyan a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, de végül kiköti, hogy ez engedmény az ország törvényei, tehát a földesúri jogok sérelme nélkül adatik. Esztergommegyében a herczegprimás az örökös főispán; ') Esztergom kir. város ltár. Jegyzőkönyv 1700—1710. 56 1. 2) Marezali id. m. I. k. 279 1. 5
