Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
64 Kassa városában kath. vallásunak nem volt szabad letelepednie, házat nem vehetett s lakosul sem fogadták be. Ugyanitt a protestánsok 1619-ben 3 kath. papot — adott szavuk ellenére — megöltek, mert a kinzatások daczára sem akartak áttérni a prot. vallásra stb. 1) Pozsonyban az uralkodó luth. elem lehetőleg elnyomta és háttérbe szorította a katholikusokat stb. 2) Ma a nemzetiségi eszme, akkor a vallás érdeke volt a kor uralkodó eszméje. Czéljaik elérésében az ellenfelek akkor sem igen válogattak az eszközökben. Ha a protestánsok panaszkodnak, hogy az eszt. érsekek és tisztjeik pl. Farnad-, N.-Ülved-, Kural- és Ölvedről elűzték a prot. lelkészeket stb. viszont ők is elegendő okot szolgáltatnak a kath. fél panaszára. Magában Esztergomban pl. a prot. várőrség elűzte a kath. lelkészeket s lefoglalta a templomot is (1595—1605 a várban királyi őrség feküdt). Zavaron (Pozsonymegye) a többségben levő kath. birtokosok és jobbágyok akarata ellenére a maguk számára foglalták le a templomot stb. A protestánsok a katholikusokat tették felelősekké a kormány minden törvénytelen tetteért. Terjeszkedési törekvéseikben minél nagyobb akadályra találnak a katholikusok ellenhatásában, annál jobban panaszkodnak és hangoztatják állítólagos sérelmeiket; viszont a kath. rendek az 1619-ki országgyűlésen a miatt panaszkodnak, hogy a protestáns rendek a vallásgyakorlat szabadságának jótéteményeit templomaik- és lelkészeikre nézve igénybe veszik, de a katholikusokat lehetőleg megfosztani igyekeznek mindezektől.*) Az 1681. országgyűlés tárgyalásai is telvék ily kölcsönös szemrehányások- és vádaskodásokkal; de nem foglalkozunk velők bővebben. Hisz ennyi is elég a korviszonyok megértéséhez. Ma már más idők lehében élünk; a helyzet teljesen megváltozott. A multak viszontagságain is okulva sok tekintetben máskép érzünk és gondolkodunk. De valóban igazságtalanok volnánk, ha korunk mértékét akarnók alkalmazni ezen idők eseményeinek megítélésére. Azok teljesen más idők voltak; tehát csakis az akkori viszonyok és gondolkodásmód figyelembe vételével mondhatunk tárgyilagos ítéletet. Csak ezen egyedül helyes álláspontból ismerhetjük fel e kölcsönös elnyomási törekvések lélektani indokait, nem is reflectálva az események kölcsönhatására és a vallási tanokra. A hol politikai vagy anyagi érdekek nem folynak be elhatározólag, ott a türelem rendes próbaköve a vallásos és egyéb meggyőződések erejének. Történelem igazolta tapasztalás, hogy az egyéni meggyőződések és elvek terén — a türelem rendszerint csak emberbaráti érzülettel párosult magasabb fokú miveltség vagy bizonyos fokú közöny kíséretében jelentkezik. Századunk története s jelen helyzetünk kézzel foghatólag igazolja állitásunk helyes és tárgyilagos voltát. ') V. ü. U. o. : I köt. 504 s köv. 11. Tóth Ferencz : A Prot. Ekklezsiák Hist. I. Darab 193—194 1. Uj M. Muzeum 1857. 370 1. 2) U. o. id. m. 11. köt. 245 és köv 11.) 3) V. ö. Fraknói id. m. 449—456 1. /
