Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
61 A kath. Habsburgokra támaszkodó királypárti magyarok főtörekvése a XVI. század óta, hogy segélyökkel felszabadíthassák a hazát a török rabság alól. Ezen úgynevezett német kath. párt a felszabadítás eszméjének rendel alá egyelőre minden politikai érdeket s a kath. dynastiától várja vallási érdekeinek győzelmét is; ellenben a törökre támaszkodó protestáns párt főleg a vallásszabadságát is biztosító alkotmányért küzd; ez érdek hatása alatt nem átall szövetkezni a jó barát alakjában is csak garázda török hatalommal. Kétségtelen, hogy mindkét párt vallási és nemzeti érdekek befolyása alatt áll. A katholikusok épen vallásos és országmentő nagy érdekeik és czéljaiknál fogva elnézőbbek a bécsi kormány alkotmánysértő eljárásával szemben. A török részről elnyeletéssel fenyegetett ország megmentésével szemben — nem csoda, ha a nagy nádor, Eszterházy Miklós gróf, a protestánsok eljárását kisszerűnek találja s az olyan emberéhez hasonlítja, kinek háza ég és ez mégis oltás helyett — a szoba pókhálóinak söpörgetésével foglalkozik. A török-prot. párt folyton azzal vádolja a német kath. pártot, hogy veszni hagyja az alkotmányt; mig ez viszont azt feleli, hogy mig ők folyton vallási kérdésekkel szítják a belviszály üszkét — a helyett, hogy velők egyesülnének, — ez eljárásukkal veszni hagyják a hazát! A XVI. század végén az ország 2/ : í-da protestáns volt; a prot. hitre tért földesurak jobbágyaikat ís átterelték s a kath. templomot is — mint kegyurak — prot. czélokra használták. Az ellenformatio s különösen Pázmány Péter óta azonban a helyzet megváltozik. Nagyon sok főúri család visszatér ősei hitére s mint kegyúr természetesen a templomot is kath. jellegűvé teszi. A templom nélkül maradt protestánsok folyton e miatt czivódnak; a XVI. századbeli eljárás tetszésükkel találkozott, de ez utóbbival semmikép sem tudtak megbarátkozni. A török rabság alól felszabadult Esztergommegye föntebb rajzolt siralmas képe kézzel fogható feleletet ad azon kérdésre, hogy melyik pártnak volt igaza! A németországi protestantismus ellenséges magatartása a Habsburgházi császárokkal szemben — sokáig megakadályozta a kath. párt reményeinek teljesülését. A 16 éves török háború lefolyása azonban végre igazolta a reményeket. Nem szenvedhet kétséget, hogy a hanyatló török uralomra támaszkodó Tököly szerencsecsillagának hanyatlásával a dynastia eltiporhatta volna Magyarországot. A protestáns Anglia épen ez időben teljesen, tehát politikailag is elnyomja a kath. íreket, kik Francziaországra támaszkodva felkeltek királyukért, jogaik és vallásszabadságuk védelmére; hogy ez eljárás megfordított alakban nem ismétlődött nálunk s hogy hazánk elkerülte a gyászos sorsot, melylyel a dynastia Csehországot sujotta a fehérhegyi csata után (1620), ez első sorban a kath. párt érdeme. E párt híven megállotta helyét a koronás király oldalán; sohasem mond le a nemzet alkotmányos, önálló állam életéről ; de nagy czélja érdekében és egy szebb jövő reményében inkább tűrte
