Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
52 készleteit kénytelen volt Újvárba szállítani. Barmait, lovait is odahajtották; a falusi lakosságnak jó része tehát más megyékbe költözött vagy kétségbeesében elhagyva apját, anyját, feleségét jís gyermekeit fegyvert ragadott és a hadakozó felek vagy egyik vagy másik táborához csatlakozott. A lakosság különben is majd a császáriak (labanczok), majd a kuruczok szolgálatára szoríttatott. A beállott éhínség ezen okokra vezethető vissza. A nyergesujfalusi sánczok hányása is a szegény nép iszonyú munkájába került; sok ezer czölöpöt kellett oda szállítania. Ott dolgozott s emiatt mezei munkáját sem végezhette, szekereiben és barmaiban is temérdek kárt szenvedett. Mikor aztán Sterhenberg tábornok a sánczot kiostromolta (1706), a sánczok közt talált s százakra menő paraszt munkásokat is kardélre hányatta. Sőt még a sánczmunkára szorított szülők által ott tartott gyermekeket is csapatosan vetették a Dunába vagy leöldösték őket. Mikor II. Rákóczy Ferencz Esztergomot két hónapon át (1706) ostromolta, a körülfekvő falvak lakossága szétfutott; Esztergom kir. város, Víziváros és a mezővárosok (Szt.-Tamás- és Szt.-Györgymező) szőleit, rétjeit és legelőit az ostromló hadak tönkre tették. A házi állatokat elragadozták, házaikat pedig felverték és felégették. 1) A kuruczok által elfoglalt várban hátrahagyott őrség is a mit a falvakról (a szétfutott lakosság elrejtett vermekben hagyta hátra gabonáját) betudott szerezni, azzal igyekezett megtölteni éléstárát. II. Rákóczy F. őrsége csak 24 napig tanyázott a várban; gf. Starhemberg visszafoglalta s ekkor ismét temérdek kárt szenvedett a lakosság elhajtott vagy felemésztett barmaiban, búzával, zabbal és árpával telt vermeinek felverése által. A kimondhatatlan károk véginségre juttatták a népet az esztergomi járásban is. Esztergommegye, mint e háború állandó színhelye, évről-évre, naprólnapra minden más megyénél jobban alá volt vetve a belháboruval járó nyomorúságoknak. 1709-ben pl. Érsekújvár sikereden ostroma után gf. Heister cs. fővezér annak egész vidékét elpusztíttatta, hogy ne szolgálhasson az őrség támaszául (élelmezés); kemény tél idejében reáparancsolt néhány ujon megtelepült falura, hogy költözzenek ki. Minthogy sok paraszt nem akarta elhagyni gunyhóját, azon utasítást adta Monticelli ezredesnek, hogy e falukat pusztítsa el tüzzelvassal. Az ezredes végre is hajtotta a parancsot s a legtöbb falu szekereit, ekéit rakásra hordatta és elégettette. Az ezredes elvonulása után ismét az újvári kurucz őrség szállt ki e falvakra s a mi élésnemüeket marhákban és vermekben összeszedhetett, elvitte. Ezt tette már másszor is, csakhogy az esztergomi labancz őrségnek kárt okozhasson. 1) Br. Kucklánder várparancsnok maga romboltatott le több házat még az ostromzár előtt; ezek anyagára erődítési czélokból volt szüksége ; 200 ház a ráczok ez időbeli fatemplomával (a mainak helyén) együtt leégett az ostrom alatt.
