Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 5. Erődítések Esztergom vidékén - a)Elsánczolt táborhelyek és hidfők Esztergom körül a XVI. és XVII.században
31 Bizonyos, hogy Mátyás főherczeg, midőn Szinan nagyvezér elől 1594-ben visszavonult Esztergom alól, dunai hidján átkelvén — itt ütött tábort. 1604-ben azon hirre, hogy a török Esztergom ostromára készül, Rudolf király az Erdélyben viselt dolgai miatt hirhedt Básta Györgyöt tette a keresztény hadak fővezérévé. — Básta a török sereg közeledésének hirére Párkány fölött szállott táborba s itt két hidat veretett. Az egyiket a szigeten át, az elhagyottan s üresen álló Ráczvárosig (kir. város) állította fel, a másikkal pedig Párkány és a Víziváros között biztosította az összeköttetést. A hidak végpontjait mély árokkal körülvett magas sánczokkal erősítette meg s ágyukat, őrséget vetett beléjök. A török ostroma ez alkalommal kudarczczal is végződött. A következő évben azonban a török újra megjelent és elfoglalta Esztergomot. 1) A mellékelt katonai térkép hiven feltünteti a külömböző időkből származó elsánczolt táborhelyeket; de nem vonatkozik Básta hidjaira. Kétséget nem szenved, hogy seregével szintén a rajzon látható sánczok egyikében táborozott. A térképen látható kettős hid, valamint a megfelelő sánczmüvek (a két sziget csúcsán és a Duna két partján) eredete összeesik Esztergomnak a török járom alól történt végleges felszabadulásával. 2) A dunai hajóhid tönkretétele, a török sereg elhatározó megveretése, a párkányi palánk elfoglalása és felégetése után Esztergom ostromára készülnek a szövetséges seregek. Minthogy Érsekújvár ez időszerint még a törökök kezében volt, másrészről pedig hire járt, hogy a nagyvezér, Kara Musztafa, Esztergom felmentésére készül, e körülmények szükségessé tették a dunai hidak mindkét parton való megerősítését. A Nyárasd, Körtvélyes és Szt. Király szigete közti Dunarész kínálkozott most is legbiztosabb átkelő-helyül. A vár-ágyuk lőtávolán kívül feküdt; Mátyás főherczeg is itt kelt át a balpartra. Lothr. Károly herczeg a párkányi oldalon talált régi sánczot felhasználta a hídfőhöz s a Komáromból leusztatott hídkészletet 3 nap alatt felállíttatta. A kettős hid elkészült anélkül, hogy a török várőrség csak kísérletet is tett volna a hídépítés munkájának megakadályozására. A két szigeten és a jobbparti hidfő védelmére emelt sánczok őrzését az odarendelt gyalogságra bízván — Loth. Károly az egész német sereggel átkelt a hidakon. Szobieszki J. lengyel király csapatainak zöme a sánczokat őrizte vagy a párkányi táborban maradt. 3) Feladatuk volt: hátmögül fedezni az ostromló sereget. 1685-ben a császári seregek ismét a párkányi táborban gyűlnek össze; a török nagyvezér közeledésének hire, továbbá a német birodalmi csapatok lassú érkezése szükségessé tette a táborhely lehető megerősítését. Ez meg is ') V. ii. Istvánffy: R. Hung. História p. 390, 495. Kölni kiadás 1724. Ketteler J. Auctariumával. 2) V. ö. Das Kriegs- Jahr 1683. Mittheilungen dcs k. k. Kriegs-Archivs. Jahrgang 1883. II. 111. 293 s köv. 11. 3) A királyföldön maiglan látható sánczokat a nép lengyel sánczoknak nevezi. A katonai iró pedig tcved, midőn — valószínűleg nem ismervén a mellékelt térképet — Nyárasd és Körtvélyesen át vereti a hidat, illetőleg költözteti a sereget.
