Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 5. Erődítések Esztergom vidékén - b) Párkány
32 történt; 1) a sereg innét indul Érsekújvár visszavételére. 1686-ban a ker. sereg ismét a párkányi sánczok közt gyülekezik s innét indul Buda felszabadító ostromára. Buda, majd Székesfehérvár visszafoglalása óta (1688) e sánczok nem szerepelnek többé. A földmives ekevasa lassanként elsimítja a rég letűnt harczias idők e néma tanúit. A Strázsaliegy. Régente Látóhegynek, utóbb pedig Mansfeld Károly fővezértől Károlyhegynek nevezik a történetírók. Mansfeld, midőn 1595-ben Esztergomot ostrom alá vette, árokkal körülvett és ágyukkal felszerelt őrtornyokat állított fel a Szt. György, Szt. Tamás- és a Strázsahegyen;-) az őrtornyokba elhelyezett őrség figyelő állást foglalt el a Buda felöl érkezhető török felmentő sereggel szemben. Történetünk további folyamában azonban csak a szenttamáshegyi majd lerombolt, majd újra felépített váracsnak van hadtörténeti szerepe. b) Párkány. L. I. ábra 4. szám. Régente Kakathnak is nevezték. Kevésbbé költséges palánk volt, melyet még a XVI. században emeltek a törökök dunai hidjoknak védelmére. 1551-ben már fentállott. 3) Sokszor leromboltatott a XVI. és XVII. század folyamában ; de mindannyiszor újra felépült. 1595-ben Pálffy Miklós gróf dúlja fel. Párkány palánkja, Houfnagel rajza szerint, 1595-ben 4) egészen a Dunára dőlt és sarkain tonka négyszög alakja volt. A sánczárok a Duna vizéből nyerte táplálékát; az árkon belül pedig faczölöpzettel ellátott földsáncz képezte erősségét. 5) 1664-ben ismét Souches császári vezér pusztítja el.") Párkányt ekkor kettős czölöpzet vette körül; a külsőt, melynek czölöpzete embervastagságu volt, a belsőtől árok választotta el. A dunai hídfő is sánczczal volt megerősítve; a palánk őrsége részint sajkákon, részint a hídon menekült. Souchez ágyúi s a futó törökök maguk is hozzájárultak a híd teljes lerombolásához. A párkányi palánk is porrá égett. 1683-ban a palánk háromszög alakú volt. Egy részről a Duna vize északról kettős sáncz és árok, nyugatról és keletről egyszerű sáncz és árok képezte e palánk erősségét, melyet minden oldalról az árok mentében futó erős faczölöpzet vett körül. Kapuja nyugatra nyilt. A palánk nyugati oldalát eredeti fekvéshelyén a pontozott körvonalak jelzik. Szobieszki és Lothr. Károly seregei elfoglalták és felégették (okt. 9.); de az esztergomi várat ostromló L. Károly herczeg még ugyanazon hónapban helyreállíttatta és őrséget helyezett el benne. Ennek kapuja a Duna felé nyilt. A palánk 1685-ben még fennállott; de őrsége nagyon csekély volt. Ezen') Boethius Kristóf: Kriegshelm II. k. 105. 1. -) V. ö. Istvánffy id. m. és kiadás 402 1. 3) Bécsi cs. és kir. közös hadügy m. ltára. Registratur. 1511 "/, •") L. Braun id. m. Istvánffy id. m. és kiad. 404 1. ") V. ö. Theatri Európáéi 9 köt. 1147 1.
