Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)
16 Gerlach török naplójában 1573-ban') leírja esztergomi tapasztalatait. A bég gazdag ebéddel (41 fogás) vendégelte meg a követséget; ebéd után Gerlach a követség több tagjával egy török főtiszt vezetése mellett megszemlélte a várat, mely szavai szerint egykor szép és fényes volt; de most minden romlásnak indult. . . A Duna felé még látható az érseki palota terme (a kápolnát érti) s benne az Üdvözítő, Szűz Mária, és a Sybillák képei; de az alakok szemei mind keresztül vannak szúrva. E mellett közvetlenül van egy másik nagyobb terem, fönt aranyos mennyezettel ellátva, melyre a magyar királyok arczképei valának festve; de ezek arcza is mind keresztül vala lyuggatva. E terem előtt szép folyosó nyilik a Dunára. Kiemeli a Bakocs-kápolnát s a vár alatt levő vízmüvet, mely a vizet hajtja fel a várba. További útjában látja még Visegrádon Mátyás király nagyszerű palotájának romjait. De csak rom és mindenütt rom az, miről a hódoltságon átmenő utasok emlékeznek. 2) Br. Wratislaw útleírásában (1591.) szintén megemlékezik ama márványnyal kirakott (Bakocs) kápolnáról, melyben a törökök isztenitiszteletüket végzik. E kápolnából lépcsőkön egy másik kápolnába megy, hol sok szent képet lát. Folytatólag elmondja, hogy a kápolna mellett (azaz nem távol) nagy palota állott, hol a magyar királyok képei voltak láthatók. E palota mögött szép márvány-oszlopos foiyosó húzódik végig, melyről igen szép kilátás nyilik az egész vidékre. A folyosó alatt sziklába vájt kut van; ez oly mély, hogy a bedobott kő hangja csak néhány pillanat múlva hallatszik föl. A vizet nagy költséggel az alant folyó Dunából vezetik föl; a vizvezetéket még a hajdani magyar érsekek csináltatták saját költségükön. 3) Széles, a Bakocs-kápolna egykori javadalmas papja, hátrahagyott kéziratában 4) felemlíti, hogy az épület északi kapuja felett 1762-ben még látható volt két alabastromból készült angyal, amint a Bakocs-czimer töredékeit tartják. A kapu fölött ezen felirat volt olvasható : Dominus adiutor et protector meus. (Isten a segítőm és védőm.) Ez volt az első épület a várban, mely Rudnay érsek parancsára 1821-ben leromboltatott. Valószínű, hogy eredetileg Imre király palotája volt. 17. A várparancsnok jégverme. 18. Kórház, alatta víztartóval (cisterna); űrtartalma körülbelül 1500 akó. Kolonits érsek-bibornok (életirója szerint) XI. Incze pápa segélyével 4 kórházat alapított (Pozsony, Komárom, Győr és Esztergom.) Az esztergomi volt a negyedik, melyet az 1685. évi hadjárat után a beteg és sebesült katonaság részére alapított — 180,000 frt. (?) költséggel. 6) *) Ungnad Kristóf, a Konstantinápolyba küldött császári követ kíséretéhez tartozó luth. prédikátor. Tapasztalatait naplószerüleg jegyezte föl. L. Stephan Gerlachs des Aelteren Tage-Buch Frankfurt, 1674. 7. köv. 11. -) Pl. Leslie esász. követ 1668. V. ö. Caesarea legatio, quam mediante Leopold. I. suscepit Cornel. de Leslie. 1668. Viennae. p. 14. 3) Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054—1717. Szamota István: Budapesti Szemle 1890. nov. szám. 308. 1. 4) V. ö. Máthes id. m. 17 1. 5) Onno Klopp : Das Jahr 1683. und der folgende grosse Türkenkrieg. S. 398.
